Cousser
Cousser Zsigmond János (Kusser-nek is irták), szül. Pozsonyban 1657., hol atyja orgonajátszó és kántor volt, megh. Dublinban 1727. Kiképzését a szülői házban nyerte és oly nagy haladást tett az orgonajátékban és zeneszerzéstanban, hogy hire országszerte elterjedt. Nyugtalan természete lévén, elhagyta hazáját 19 éves korában és Európa majdnem minden nagyobb városát beutazta. Párisban 6 éven át a hires Lully tanítványa lett, ki igen kedvelte; onnan beutazta Németországot és rövid időn át mint karmester működött Wolfenbüttel- és Stuttgartban, végre Hamburgban letepedett, hol 1693-tól 1697-ig működött, ez időben a hires Mattheson és Kaiser Reinharddal az első állandó német operát megteremtette. Operáinak nagy részét ott is adatta elő. Erindo (1693), Porus (1694), Pyramus és Thisbe (1694), Scipio Africanus (1665) és Jason (1667). Később négy éven át Olaszországban tartózkodott, majd Londonba ment, hol hangversenyeket adott és mint igen keresett zenetanár működött. 1700. a dublini székesegyház karnagya lett. Nyomtatásban a következő művei jelentek meg: Apollon enjoué, contenant six Ouvertures de théatre accompagnées de plusieurs Airs (Nürnberg 1700); Heliconische Musen-Lust aus der Oper Ariadne (Nürnberg 1700); Ode:Long have I fear'd that you, my sable Muse a hires Hunt Arabella halálára (London) és a Seranade to be represented on the Birth Day of His Most Sacred Majesty George I. at the Caste of Dublin the 28th of May 1724. Compos. By Mr. John Sigismund Cousser, Master of the Music, attending His Majesty's State in Ireland, and Chappel-Master of Trinity-College, Dublin (1724).
