Couthon
Couthon (ejtsd: kuton) György, a francia forradalom rémuralmának egyik főembere, szül. Orcetben (Auvergne) 1756., kivégeztetett 1794 ju. 28. Ügyvéd volt Clermontban, miglen 17900. Az ottani törvényszék elnökévé nevezték ki. A Puy de Dome département a nemzetgyülésbe küldte 1791., ahol a sánta, vézna meg szelid természtü emberből fanatikus, véeszomjazó politikus vátl. Föltétlenül megszavazta a király kivégeztetését. Kezdetben a girondisátk párthive volt, de midőn látta, hogy e pártot mily végzetes veszedelem fenyegeti, a hegypárthoz ment át s Robespierre hiveihez csatlakozott. Mint a jólétbizottságnak tagja, indítványozta a rémuralom ellen felkelt Lyon városának kiátkozását és megbüntetését, és személyesen kisérte azt a hadsereget, mely e rettentő ítéletet végrehajtandó volt. Épp oly vérszomjasnak mutatkozott a konventben is, ahol Danton kivégeztetését sürgette és általában a sommás eljárást ajánlotta. Robespierre bukása után azonban őt is elérte a nemezis: thermidor 9. Elfogták és Saint-Justtel együtt azzal vádolták, hogy Robespierre meg ők triumvirátus alapítására törekedtek. Pártja ugyan kiszabadította, de midőn a konvent hada ostrom alá fogta a városháza s midőn menekvésre töb reménye nem volt, tőrrel akart véget vetni életének. De a seb nem volt halálos s igy Robespierre-rel és Saint-Just-tel együtt a nyaktiló alatt vérzett el. (Corresp. De C., Páris 1872. Aulard, Les orateurs de la convention II. 425-43.)
