Cowper
Cowper (ejtsd: kaup'r), 1. Ferenc Tamás de Grey gróf, angol államférfiu, szül. 1734 jun. 11. Tanulmányait Oxfordban végezte s 1856 óta mint a felsőház tagja a liberális párthoz csatlakozott. 1871-1873. A királyi estőrség kapitánya volt. 1880. A liberális párt felülkerekedésével Irország alkirályává nevezték ki, de mivel Gladstone ir politikáját nem helyeselte, hivatalát 1882 áprilisban letette. Stephen, Dict. Of Nat. Biogr. XII.
2. C. Vilmos, angol orvos, szül. Alresfordban 1666., meghalt 1709. Kitünő sebész és anatomus volt. Ő irta le először a nevéről nevezett Cowper-mirigyeket. Főműve: Myotomia reformata or a new administration of all the muscles of the human body, melyet önmaga készített kitünő rajzokkal illusztrált. Wright T., The lif of W. Cowper (London 1892).
3. C. Vilmos, angol költő, született Great-Berkhampsteadben 1731 nov. 26., megh. Cast-Derehamben 1800 ápr. 25. Jogot tanult. Kora ifjuságától elvonuló, félénk természetü lévén, nem tudta a szükséges vizsgálatokat kiállani, aztán a metodista tanok egészen megzavarták, ugy, hogy az őrültek házába került, de ott meggyógyult. Később 1767-től kezve elvonuiltan élt Olney faluban s csak irodalommal foglalkozott. Azonban ott is méla-kórba esett, melyből csak 1778. Üdült fel. 1782. Kiadta költeményeit, de azok nem keltettek figyelmet. 1781. Ismerkedett meg a szellemes lady Mustennel. Ennek rábeszélésére irta John Gilpin komikus balladáját és Teh Task (1785) didaktikus költeményét. Fordította az Iliasz-t, az Odisszeá-t. Költői jelentősége abban áll, hogy igyekezett az angol költészetet a pszeudo-klasszicizmus nyügétől megszababadítani. Összes művei Londonban 1815. Jelentek meg, ujabban u. o. 1837. ( 15 kötet, életrajzzal), majd 1855., 1856. V. ö. Hailey: W. Cowper's life and posthumous works (London 1809); Taylor-Life of W. C. (u. o. 1835); Vopel: The English poet W. C. (Wurzen 1883); Neve: A concordance to teh poetical works of W. C. (London 1888).
