Creuse
Creuse (ejtsd: krőz), 1. Franciaország folyója, a Millevache fensik északi lejtőjén, Féniers közelében, egy 920 m. magas hegy lábánál ered és 235 km. hosszu folyás után Port-de-Piles alatta Viennebe torkollik. Moutier d'Ahunön alul, 56 m. magas viadukt alatt halad el. Jobbról a Roseillet, Bouzanne-t és Claise-t, balról a Sedellet és gartempeot veszi föl; az utolsó 8 km.-ben hajózható, 2. Département Franciaország középső részében, Cher, Indre, Haute-Vienne, Correze, Puy-de-Dome és Allier közt, 5568 km2 területtel, (1891) 284,666 lak. Déli és északkeleti részei szagatottak; a de la Marche-hegyek legyező alakjában ágaznak szét: köztük mély szakadékokban, jardnak nevezett kavicsos mederben folynak a ptakok; a legmagasabb csucsok a DK-i részeken vannak, ilyenek: a Cradoux-de-Chirouse melletti 931 m., a Féniers melletti 920 m., a Farges 799 m. C. vizei mind magában a départementban erednek és a Dordogne vagy Loire vidékéhez tartoznak; az előbbihez csak a Chavanon, az utóbbihoz pedig a Cher, a Creuse, a Taurion és a szép Jarrezux vizesést alkotó Maulde tartozik. Az időjárás hüvös és gyakran hirtelen változik; az esőmennyiség aránylag nagy. A szén, és Lavaveixnél Ahum mellett a kisebb vas-, ólom és cink az egyedüli bányászati termékei. Meleg forrás az Evanxi. A főtermék a rozs 81890. 1 millió hl.), azután a gesztenye. A rétek és legelők nagy kiterjedésüek és azért az álattenyésztés virágzü (1887.7840 ló, 184,021 szarvasmarha, 756,240 juh, 59,606 szertés). A főbb iparágak: a szőnyeggyártás Aubussonban és Felletinben, a porcellán- és papirgyártsá Bourgganeutben. A département 4 arrondissementre oszlik, ezek: Guéret, Aubusson, Bourganeuf és Boussac. V. ö. Méroires de la Société des sciences nat. Et arch. De la C. és Joanna, Geogr. Du dép. de la C. 1882.
