Csanád
Csanád vármegye, hazánk régi tiszántuli részében, a Maros jobb partján, Csongrád, Békés, Arad és Torontál vármegyék közt terül el; területe 1618 km2. C. talaja végtelen róna melyet csak apró, természetes dombok (őrhalmok vagy temetkezési dombok) tarkítanak helyenkint; a síkság K-ről Ny. felé lassan ereszkedik alá s tengerfeletti magassága 107 és 80 m. közt ingadozik. E végtelen rónát D-en a gyakran kiöntő Maros, odább É-ra a Szárazér öntözi; az utóbbi tulajdonképen a Holt-Marosból jön ki; szabályozása 1889. fejeztetett be. A talaj a legtermékenyebbek egyike az országban, tulnyomóan fekete föld, keverve iszappal, fekete szíkkel és homokkal; a meddő szikes talaj ritka.
Éghajlata
tipikus alföldi; télen kemény hideg, nyáron tikkasztó hőség uralkodik, a tavaszi átmenet hirtelen; az ősz ellenben tartósan szép és hosszu. Az évi közepes hőmérséklet (Mezőhegyesen) 11,8 °C., a januáré -1,7°, a juliusé 21,7°. A hőmérséklet szélsőségei 35,0 és -23,6°, abszolut ingadozása tehát 58,5° C. A csapadék évi átlagos mennyisége Mezőhegyesen 603, Makón 625 mm.
Csanád vármegye címere.
Terményekben
C. bővelkedik. Egész területéből 135 165 ha. szántóföld, 1941 ha. kert, 5433 ha. rét, 13 520 ha. legelő, 288 ha. nádas. 752 ha. szőllő és 2298 ha. erdő. A szántóföldeknél 24,8%-a buzával (56 359 ha.), 11,6%-a árpával (15 262 ha.), 25,7%-a kukoricával (33 892 ha.) van bevetve, s a termés (1890) buzából 934 496, kukoricából 535 019 hl.; jelentékeny még a zab, cukor- és takarmányrépa, repce és dohány (1891-ben 24 községben 2997 ha. területen 31 575 kg. dohány termett), továbbá főleg Makó vidékén a zöldség (répa, petrezselyem; vöröshagymát külföldre is szállítanak) termelése. Szőllőművelése nem jelentékeny, van azonban szőllőkivitele Németországba; Mező-Kovácsházán Bereczky Máté nevezetes gyümölcstelepe van. Mezőhegyesen amerikai szőllőtelep létezik.
Az állattenyésztés
az uradalmakban és nagyobb gazdaságokban szépen fejlődött s nemcsak a lótenyésztés, hanem a szarvasmarha- és juhtenyésztés is kitünik, de a kisebb gazdák csak a lótenyésztés tekintetében tünnek ki, mig a szarvasmarhatenyésztés még sok kivánni valót hagy hátra; fejlettebb a szarvasmarhatenyésztés Makón, a lótenyésztés Nagylakon. A vármegye területén 20 fedeztetési állomás van. A szarvasmarhatenyésztés emelésén a vármegyei gazdasági egylet buzgólkodik; a baromfitenyésztés Makón jelentékeny (lúd, liba). A halászat, méhészet és selyemtermelés csekély jelentőségü. Állattenyésztés tekintetében C. leghiresebb telepe a mezőhegyesi (l. o.) állami ménestelep. A házi állatok száma volt az 1884. évi összeirás szerint: 29 571 drb magyar- és 1668 nem magyar fajtáju szarvmasharha, 36 bivaly, 28 474 ló, 99 szamár és öszvér, 54 155 sertés, 43 230 juh és bárány és 101 kecske; továbbá 236 593 drb tyúk, 7637 pulyka, 74 124 lud, 21 531 kacsa és 149 620 galamb.
)
Csanád vármegye térképe.
Lakói
C. lakóinak száma 1881-ben 109 011 volt, most (1891) 130 575 lélek; a 10 évi szaporulat 19,8%. Egy km2-re 80,7 lélek esik s igy C. a legnépesebb vmegyék egyike. Lakói közül 95 229 magyar (72,9%), 1410 német (1,1%), 15 735 tót (12,0%), 13 689 oláh (10,5%) és 3853 szerb (2,9%). A magyarság 10 évi szaporulata 21 564 lélek (20,1%). A magyarok nagyon elütők egymástól; a makói igen munkás, szorgalmas és takarékos nép, ritka üzleti szellemmel, az apátfalvi igen takarékos és szorgalmas, a battonyai kevésbbé. A tót eléggé értelmes munkás, de bizalmatlan, az oláh dologtalan. Vallás tekintetében van C. vármegyében 65 991 róm. kat., 4362 gör. kat., 15 994 gör. kel., 16 298 ág. ev., 24 751 helv. és 3000 izraelita. Foglalkozásra nézve a lakosság tulnyomó része földművelő és állattenyésztő. 82 722 lélek foglalkozik őstermeléssel (közte 29 144 kereső), mig az ipar és forgalom csak 17 222 egyénnek ad kenyeret (közte 6736 kereső). Ipara és kereskedelme jelentéktelen; nagyobb gyárak csak Mezőhegyesen vannak (7 mezőgazdasági szeszgyár és 1 finomító cukorgyár); ezenkivül még 35 gőzmalom van C. területén. Kézműipara és kereskedelme kizárólag a helyi szükséglet kielégítését tartja szemei előtt; a házi ipar nagyon hanyatlott, Nagylakon és Battonyán vásznat szőnek. A gabonakereskedés Makón fontossággal bir, óriási mennyiségü kitünő buza kerül a piacra. Nevezetesebb marhavásárok Makón, Battonyán, Nagylakon és Tornyán vannak. A hitelszükségletek kielégítésére 6 pénzintézet szolgál, a mezőgazdaság szolgálatában pedig a vármegyei gazdasági egyesület, azonkivül csaknem minden nagyobb községben alakult gazdakörök, a méhészegyesület, a szárazéri ármentesítő és belvizlevezető társulat, a mezőhegyesei élővizcsatorna-társulat áll.
Közlekedési utjai
közül a vasut Makótól Battonyáig-Aradig, Mezőhegyestől Kétegyházáig szeli a vármegyét (68 km.), kiépített utja csak kevés van.
Közoktatásügye
Közoktatásügye elég fejlett. A vármegye területén 120 iskola áll fenn 193 tanítóval; a 22,265 tanköteles gyermek közül 4993 (221/2%) nem jár iskolába; iskola minden községben s ezenkivül 12 pusztán is van; az iskolák közt 6 állami elemi népiskola van Mezőhegyesen. Makón 2 polgári iskola van; középiskolája C.-nak nincs. A 6 éven felüli lakosságból a férfiaknál 36,0, a nőknél 46,6% nem tud sem irni, sem olvasni.
Közigazgatás.
C. vmegye 4 járásra oszlik s van benne 1 rend. tan. város, u. m.:
Járás
|
Községek
száma |
Lakók
száma |
Ezek közül
|
Házak
száma | ||
magy.
|
tót
|
oláh
| ||||
Battonyai
|
8
|
29 724
|
22 256
|
1 129
|
2 849
|
3 775
|
Kovácsházi
|
8
|
23 127
|
19 300
|
3 181
|
275
|
2 883
|
Központi
|
9
|
20 885
|
13 804
|
4 400
|
1 700
|
3 747
|
Nagylaki
|
4
|
24 176
|
7 636
|
6 952
|
8 812
|
4 306
|
Makó r. t. v.
|
1
|
32 663
|
32 233
|
73
|
53
|
6 378
|
Összesen
|
30
|
130 575
|
95 229
|
15 735
|
13 689
|
21 089
|
A községek közt csak 3 kisközség van, a többi mind nagyközség; általában népesek, ezernél kevesebb lakosa csak 6-nak van. Legnépesebb Nagylak 12 800, Battonya 12 018, Csanád-Palota 5610, Mezőhegyes 5379 és Apátfalva 5158 lak. Székhelye Makó. A vmegye az országgyülésbe 3 képviselőt küld. Egyházi tekintetben C. vmegye 16 róm. kat. egyháza a kalocsai egyháztartományhoz tartozó csanádi püspökséghez (székhelye Temesvár) van beosztva; 3 gör. kat. anya- és két leányegyháza a nagyváradi, illetve a lugosi, 9 gör. kel. egyháza a temesvári és aradi püspöki egyházmegyéhez, 6 ág. ev. egyháza a bányai s 4 helv. egyháza a tiszántúli egyházkerülethez tartozik; az izr. anyakönyvi kerületek száma 2. Törvénykezési szempontból C. a szegedi kir. itélő táblához tartozó szegedi törvényszék területéhez van csatolva; van három járásbirósága (Battonya, Makó, Nagylak), mint telekkönyvi birói hatáskörrel. Be van osztva a szegedi kir. főügyészség, pénzügyi biróság és ügyvédi kamara, a pestvidéki bányabiróság és a budapesti sajtóbiróság területébe; kir. közjegyzője Makón és Battonyán van. Hadügyi tekintetben a temesvári hadtestparancsnoksági ter. része s a központi járás és Makó városa a szegedi 46. sz., a vm. többi része a békéscsaba 101. sz. hadkiegészítő parancsnokság alá van beosztva; az egész vmegye az (Szegeden székelő) 5. sz. honvédgyalogezred 2. zászlóaljához, a 15. sz. népfölkelési járáshoz tartozik s alakítja a 15. sz. I. oszt. és a 110. sz. II. oszt. népfölkelő zászlóaljat. Csendőrsége a szegedi törzs-, szárny- és szakaszparancsnokság alá van rendelve. Pénzügyi beosztását illetőleg C. vmegye a szegedi pénzügyigazgatóság területéhez tartozik; van 2 adóhivatala (Makó és Battonya) és 1 pénzügyőrsége (Makó). Ipari és kerek. ügyekben az aradi kamara, a közutak tekintetében a nagyváradi kerületi felügyelő, posta- és táviró-ügyekben az u. o. székelő igazgatóság s építészeti ügyekben, az u. o. államépítészeti hivatal területének részét alkotja. A vmegye területére illetékes erdészeti felügyelőség Szegeden székel. Mezőhegyesen ménteleposztály van. Állategészségügyi tekintetben a budapesti felügyelői kerülethez s a szegedi állami állatorvos, selyemtenyésztés tekintetében a bajai főfelügyelőség hatósága alá, s végül a szegedi borászati és szőllőszeti kerület működési területéhez tartozik. Kulturmérnöki hivatala a budapesti 4. sz., m. kir. folyammérnöki hivatala Aradon van. A vármegye területén 16 gyógyszertár van.
Története.
A mai Csanád vármegye területén rendkivül számmal fordulnak elő a sajátságos alakulásu halmok, melyek legnagyobb részben nem mesterséges, de természetes úton, a vizek forgatagai által még akkor képződtek, mikor a nagy magyar Alföldet tenger borította. E halmokat az ős népek előszeretettel használták föl temetkezéseikre s ugy ezekben, valamint egyéb sírokban előforduló kő- és bronzeszközök, arany s ezüst ékszerek, agyagedények stb. kétségtelen tanujelei annak, hogy Csanád vármegyében már az ős korszakban s később a népvándorlás ideje alatt is nagyobb települő helyek keletkeztek. C. és a csanádi várispánság kétségen kivül Szt. Istvánnak köszöni alakulását, ki, midőn a föllázadt Ajtonyt (Ohtum) rokona és vezére - Csanád - által legyőzte, a vezér buzgóságát a király egy kiterjedt vidéknek, a későbbi C.-nek adományozása által jutalmazta meg. Szt. István a régi Marosvár helyén - a mai Német-Csanádon - 1030. püspökséget alapított, hol a székes káptalanon kivül még egy másik - társas - káptalan is állt. A régi C. már az Árpád-házi királyok oklevelei szerint is a Maros mindkét partján terült el, s nemcsak észak felől terjedt túl mai határain, de dél felé is egész Bocsár, Kikinda és Bánát-Komlós környékével elnyúlt, hol a kunoknak «Szenteltszék» nevü területével volt határos; tehát a mai Torontál vm. északi és Temes vm. északnyugati részét is magában foglalta. E területi alakulás egész a török hódoltságig fennállott s 4 vár és kastély, 9 város és mintegy 200 helység tartozott a vm. joghatósága alá.
C. gyakorta volt országos édekü események színhelye. 1043. Aba Sámuel Csanádon tartott országgyülést, hol a főurak közül sokat kivégeztetett. Két évvel utóbb ugyanitt nyilvánították a főurak Pétert trónvesztettnek. A tatárjárás idejéből a csanádi és egresi váraknak s a fallal kerített Perg-nek (Kasza-Perg) feldulásáról emlékeinkben részletes feljegyzéseket is találunk. 1514. Dózsa György pórhada Csanád várát ismét feldulta, mely alkalommal Csáky Miklós püspököt is a keresztesek kegyetlenül kivégezték. C. régi előkelő birtokosai voltak: a csanádi püspök és káptalan, a János-vitézek, de kiválólag a Csanád-nemzetség s az ebből eredt zombori Telegdi és a kiterjedt tmakófalvai Makó-család tagjai; később pedig a Bátori, Botos, Dóczi, Garai, Hagymás, Hédervári, Herceg, Jánkfi, Jaksics, Macedoniai, Ország, Posztós, Szentiványi, Varjasi stb. családok tünnek fel főbb birtokosul; de különösen a Hunyadi-család, melynek óriási uradalmai közül elég a hód-vásárhelyi birtokot említeni. A Szilágyi-család birtokát képezte a B.-Komlós örül feküdt Horogszeg, honnan a család előnevét is vette, s ennek szomszédságában állt Hollós, mely előbb Hunyadi János birtoka, utóbb Mátyás kir. adományából Szilágyi Mihály jószága volt. Állítólag ez a Hollós-vár (későbbi hibás leirásokban Kolosvár) volt Mátyás kir. születési helye. A mohácsi vész után a törökök C.-ét feldúlták s 1551. a csanádi, a következő évben a n.-laki várat elfoglalván, az egész vmegyét meghódoltatták, mely még ez időben is, p. 1564. 16741/2 porta után volt a magyar kincstár javára adóval megróva. A közel másfél százados török uralom alatt a virágzó és népes vm. annyira elpusztult, hogy 1710., a midőn gr. Nádasdy László csanádi püspök az ujra helyreállított vm. főispánjává kineveztetett, a vm. területén mindössze 7 helység állt fenn, u. m. Battonya, Földeák, Makó, Tornya, továbbá Csanád, Nagylak, Sajtény, mely utóbbi három nem is a vármegye, hanem a marosi katonai határőrség igazgatása alá tartozott. A vm. óriási része kincstári puszta volt, melyre lassankint községek telepítettek, vagy egyes részei érdemes hazafiaknak eladományoztattak. Egész az utóbbi időkig folyt a kincstári puszták elidegenítése; ma már alig maradt más, mint a mezőhegyesi uradalom, hol József császár rendeletére a 42 000 holdnyi pusztán Csekonics József ezredes az európai hírü méntelepet állította fel.
Az ujonnan helyreállított vármegyében az önkormányzat első nyomaira csak 1731. akadunk. Ekkor volt a vármegye első közgyülése. Az új vármegye sokat küzdött a marosi katonai határőrség feloszlatása végett, 1870. Tótkomlós község visszacsatoltatása iránt a nádor előtt pert indított, régi határai visszaállítása és elvesztett községei visszakeblezése iránt. A csanádi püspökök József császár idejéig egyúttal C. főispáni méltóságát is viselték, József C.-ét közigazgatási és törvénykezési érdekekből Csongrád és Békés vmegyékkel egyesítette. A Bach-korszak alatt C. ugyanily érdekből Békés vármegyével volt egyesítve. Csanád vármegye a mult század első felében még 12 porta után adózott, a jelen sz. elején portáinak száma 25-re, legutóbb pedig 39-re rógott. Ezután évi hadi adója 55 780 frt 6 krt, házi adója ellenben 51 617 frt 15 krt tett.
