Csótány
Csótány (Periplaneta Burm.), az egyenesszárnyu rovarok Blathidae családjába tartozó rovarnem, melynek csápjai testénél hosszabbak; teste tojásforma, lapított, mellső szárnyai nagyok, meglehetős kemények; petéit u. n. petetokokban rakja le. Állati anyagokkal táplálkoznak, a világosságot kerülik, nappal sötét zugokban tartózkodnak s csak éjjel járnak táplálékuk után. A földön igen el vannak terjedve s legnagyobb részben az ember szállítja őket tovább; általában kozmopolitáknak tekinthetjük, a melyek az ember társaságában mindenütt otthon érzik magukat. A közönséges C. (Periplaneta orientalis L.) K.-Ázsiából származik s innen a tengeri kereskedés során került Európába, még pedig Európa nyugati részeibe, ahonnan aztán a fokozódó közlekedés utján hozzánk is eljutott. Alig 200 éve annak, hogy Európában megtelepedett s már is jóformán az egész kontinensen otthonos. Érdekes az a körülmény, hogy ahol a közönséges C. befészkeli magát, ott egészen kiszorítja, jóformán kiirtja az őslakó svábot (Blatta germanica L.) és rokonfajait s ezek kénytelenek az emberi lakások elhagyásával a szabadba bujdosni. Igen falánk állat s különösen az éléskamrákban és konyhákban tesz kárt. Irtására különböző szereket alkalmaznak, de legfőbb ellensége a tisztaság. A C. egy másik faja az amerikai C. (P. americana Fabr.), mely az előbbinél jóval nagyobb s ma már itt-ott Európában is megtelepedett, természetesen a kereskedelem során kerülve be. Sokkal falánkabb és kártékonyabb, mint a közönséges C. s ahol megjelenik, éppen ugy kiszorítja a közönséges C.-t, mint ez a svábot.
