Dalton
Dalton, 1. János, angol fizkus és kémikus. Szül. Eaglestieldben (Cumberland) 1766 szept. 5., megh. Manchesterben, 1844 jul. 27. Szegény szülők gyermeke lévén, már kora ifjuságában tanítással kereste kenyerét. A matematika és fizika iránti előszereteténél fogva e tárgyakban mihamarabb kiváló jártassággal birt, úgy, hogy egyik manchesteri college-ben e tárgyakat taníthatta (1793). Utóbb a kémiát is nagy sikerrel művelte és korszakalkotó búvárlataival előbbre vitte. Rendkivüli szerénységénél fogva magasabb állások elérésére nem törekedett, a tudomány művelése volt egyedüli életcélja. A gázok kiterjedésének és folyadékokban való oldhatóságának megállapításával is foglalkozott. Különösen fontosak ama kémiai tanulmányai, amelyek révén az atomteoriának és a sokszoros súlyviszonyok törvényének a megállapításához jutott. D. több tudományos társulatnak volt a tagja; a manchesteri «Litt. and philosoph Society» alelnöke. A nagyobb angol és skót városokban utazgatott és tudományos felolvasásokat tartott. Korszakalkotó munkájának: New System of chemical philosophy I. kötete 1818. jelent meg; a II. kötet 1810., a III. csak 1827. Az I. és II. kötet német fordításban 1812. jelent meg. Meteorologiai tanulmányainak eredménye: Meteorological essays and observations cimü munkában van összefoglalva. A Royal Institution elé (Machesterben) még életében szobrot állítottak neki.
2. D. Hermann, német teologus, szül. Offenbachban, 1833 aug. 20., Berlinben s Heidelbergában tanult s azután a szt. pétervári reform. német hitközség lelkésze lett, mely állásáról az orosz kormány üldözései miatt leköszönt. Művei: Nathanael (3. kiad. 1886); Gesch. d. reform. Kirche in Russland (1865); Zur Gewissensfreiheit in Russland (1888). E nyilt levélben Pobjedonoszev, az orosz szt. zsinat mindenható elnökének fanatikus türelmetlenségét állítja pellengérre. Ugyane célból írta a Die russ. Kirche (1891) és Zur Gesch. d. evangel. Kirche ín Russland (1893) c. ujabb műveit. Néhány munkáját angolra is lefordították.
3. D. Vilmos, angol zsurnaliszta és ifjusági iró, szül. 1831. A Daily Telegraph, majd a Morning Herald és a Standard munkatársa volt, maga is szerkesztett egy havi folyóiratot s alapító tagja a londoni Savage-klubnak. Főmunkái: The wolfboy of China (1857); The English boy in Japan (1859); The war-tiger, a tale of the conquest of China (1859); The white elephant (1860); Lost in Ceylon (1860); Will Adams, the first Englishman in Japan, (1861), Cortes and Pizzarro (1862); The nest-hunters (1863); The tiger-prince, or adventures in the wilds of Abyssinia (1863); The wasps of the ocean (1864); Lost among the wild men (1866); The story of Mark Raffles (1871); The powder monkey (1874).
