Denfert-Rochereau
Denfert-Rochereau (ejtsd: danfer rosró) Péter Maria Arisztides, francia ezredes, szül. St. Maixentban 1823 jan. 11., megh. Versaillesban 1878 máj. 11. Belfort védelme által vált nevezetessé. Már a keleti háboru kitörésekor százados volt és Szebasztopol ostrománál sulyosan megsebesült, Metzben tanárkodott. 1860. Algériába helyezték át s ott 1864. zászlóaljparancsnok lett. 1864. a belforti vár műszaki parancsnoka lett, ott alezredessé, majd 1870 okt. 17. ezredessé nevezték ki s a vár védelmében nagy erélyt tanusított, úgy, hogy 1871 febr. 16., midőn a várat Jules Favre rendeletére át kellett adnia, igen tisztességesen kapitulált. Az ő ellenőrzése mellett irták meg Thiers és De la Laurencie a Histoire de la défense de Belfort c. munkát (Páris 1871). A békekötés után a szolgálatból kilépett, jóllehet a meghatározott kort még el nem érte. 1871 febr. 8. képviselővé választották, de mikor a nemzetgyűlés a béke-feltételeket megszavazta, mandátumát letette. 1871 jul. 2. ujra megválasztották, valamint 1877 oktoberében is, és a köztársasági párthoz csatlakozott. Munkája: Des droits politiques des militaires (Páris 1874). Halála után a belforti Bellevue erősségen nevét megörökítették s Montbéliardban 1879 szept. 21., St. Maixentban 1880 máj. 16. emléket állítottak neki. V. ö. Marais, Un Français: Le colonel D. (Páris 1885).
