Dengezik
Dengezik, Attila fia, ki miután bátyja, Ellák, a hun uralom ellen föltámadt gótokkal és gepidákkal vivott netádi ütközetben elesett, az Al-Dunától a Donig elterülő sikságra visszaszorított hunok főuralkodója lett. D. többször megkisérlette atyja hatalmának visszaállítását, de nem sikerült neki. Már 456. megtámadta az alsó-pannóniai góthok Szávamelléki szállásait, királyuk Valemir azonban oly gyorsan visszaverte, hogy segély kérő és a győzelem hirét megvivő követei egyszerre értek testvéréhez, Theodemirhoz, a felsőpannóniai góthok királyához. Hat évvel később, mialatt Valemir a Szatagar-hunokkal volt elfoglalva, D. az angissir, bittugur, bardor- és ulcingur-törzsekkel ujra betört a Száva vidékére s Bassianát (a mai Szabácsot) ostrom alá vette, de ismét Valemir lett a győztes. 467. góth csapatokkal egyesülve pusztította a partmelléki Dáciát és Moesiát; az ellene küldött három kelet-római csapat kerülve a nyilt csatát, egy szük völgybe csalta s körülzárta; a szorongatott hunok és góthok csakhamar kifogytak az élelemből s midőn egymással összevesztek, a rómaiak minden oldalról rájuk rohantak s legnagyobb részüket leölték, maga D. is alig birt megmenekülni. 469. ujra berontott a kelet-római területre, de vesztére, másodszor is tőrbe csalták, elfogták, megölték s fejét Konstantinápolyba küldték. Halálával a hun nevezet alá foglalt kelet-európai nomádok egysége megszünt; D. testvéreinek és unokaöcscseinek vezetése alatt ujabb és ujabb hordák alakultak. D. emléke - ugy látszik - sokáig fennmaradt a kelet-európai néptörzseknél. (L. Damasek) Nevét, melyet régebbi historikusaink hibásan Dengezicsnek is irtak, Vámbéry A. (Magy. Ered. III.) a török-tatát ting a. m. nagyon és kizik a. m. tüzes szókból származtatja; tekintve azonban a Denzik, Dinzeo (azaz: Dinzeö) változatokat, a név utórésze semmi esetre sem felelhetett meg a «kizik» szónak.
