Durranó gáz.

Teljes szövegű keresés

Durranó gáz. Igy nevezik általában mindazokat a gázelegyeket, amelyek a meggyujtáskor erős explozióval elégnek. Az explozió azért következik be, mert az elégéskor a hőmérséklet hirtelen igen jelentékenyen - több ezer fokkal - emelkedik, minek megfelelően a képződő gázalaku égéstermékek hirtelen erősen kiterjednek és az edény falára oly jelentékeny nyomást gyakorolnak, hogy azt, ha csak nem tulerős, erélyesen szétlökik. Ilyen D. a hidrogén-oxigén D., a klor-hidrogén D. Még ezeknél is erősebb explozióval elégő gázelegyeket a szén-hidrogének és oxigén elegyítése utján kaphatni. A világító gáz lényegében hidrogén és szénhdirogének elegyének tekinthető, tehát ez is oxigénnel keverve erősen robban gázelegyet ad. Természetesen a levegő is, melynek 1/5-része oxigén, robbanó gázelegyet ad a világító gázzal. Ezért történik robbanás olyan helyiségben, amelybe nagyobb mennyiségü világítógáz ömlött, a gázcső megrepedése, vagy más oknál fogva, ha abba égő gyertyával belépnek. Éghető folyadékok (éter, széndiszulfid, benzin, ligroin stb.) gőzei is a levegőbe elegyedve, veszedelmes robbanást okozhatnak. Megjegyzendő, hogy az elégés akkor a leghevesebb, ha az elegyrészek viszonyos mennyisége olyan, mint amely viszonyban azok kémiailag hatnak egymásra. Igy p. két térfogat hidrogén elégéshez épen egy térfogat oxigén szükséges, ennélfogva a leghevesebben égő hidrogén-oxigén D. az elsz, mely két térfogat hidrogén- és egy térfogat oxigénből áll. Ha az oxigén mennyiségét szaporítjuk, mindig gyengébb és gyengébb lesz az explozió, végül olyan elegyhez jutunk, mely már nem is gyul meg többé. A budapesti világító gázra nézve a következő számadatokat Than tanár állapította meg. (V. ö. Than Károly; A világító gáz meghatározása a levegőben T. T. Közlöny 1882). H a levegőhöz 5%-nál kevesebb világító gáz van elegyedve, az elegy lángtól nem gyulad meg, illetőleg csak ott, ahol a láng a gázelegygyel érintkezik. A meggyulás felső határát akkor éri el, ha a világító gáz mennyisége 28%-nyira felszaporodott; a robbanás akkor a leghevesebb, ha a levegő 15-20% világító gázt tartalmaz. Különösen a kőszénbányákban időnként bekövetkez és nagy szerencsétlenségeket okozó robbanásokat a kiömlött metán (bányalég) idézi elő.
A legjobban ismert D. a hidrogén-oxigén D. ugy is készülhet, hogy két térfogat hidrogéngázt egy térfogat oxigénnel elegyítünk. Előnyösebb azonban a kénsavval megsavanyított viz elektrolizisével előállítani. Az e célra használt készülékek közül legismertebb a Bunsen szerkesztette készülék, mely különösen a gáz-analizisekhez szükséges D. előállításához való. E készülékben az elektromos batteria sarkaival összekötött két platina lemez van; a pozitiv sarokkal összekötött elektrodon az oxigén, a negativ elektrodon a hidrogén fejlődik. A két gáz még a készülékben összeelegyedik és a gázvezető csövön távozik. E D. szintelen, szagtalan gázelegy, melynek sürüségét Kalecsinszky Sándor 0,4143-nak találta (levegő 1). A meggyujtáskor igen hevesen elég. Az elégéskor (zárd edényben) a hőmérsék 2844 foknyira emelkedik, a nyomás pedig 9,5 atmoszférára. A hidrogén égés hőjéből az következnék, hogy a hőmérséknek 10 575 foknak kellene lennie, a nyomásnak pedig 26,5 atmoszférának. Mint láthatjuk, a talált és számított hőmérséki fok és igy a nyomás között is igen lényeges az eltérés. Ez eltérés ugy magyarázható, hogy 3000 fokon tul a vizgőz már alkotó részeire bomlik (disszociál) és igy az elégés pillanat alatt nem mehet végbe, hanem csak annyi D. ég el eleinte, mig a hőmérsék 3000 fokra fölemelkedett és azután az égés szünetel és csak akkor folytatódik, ha a még el nem égett gázelegy hőmérséke lehülés folytán csökkent. A D.-t nemcsak az égő láng, hanem az elektromos szikra, sőt a finomul eloszlott platina (platina tapló) is meggyujtja.
Másik fontos D. a klor-hidrogén gáz-elegy. Ugy is készülhet, hogy egyenlő térfogatu hidrogén és klorgázt összeelegyítünk. Kényelmesebben és jobban, a tömény sósavnak elektrolizise utján, a hidrogén-oxigén D. készítéséhez hasonló készülékben. A gázt vékony falu üvegtekékbe bizonyos elővigyázattal beforarasztani is sikerül. A klorhidrogén D. érdekes sajátsága, hogy napfény hatására a klor és hidrogén egymással kémiailag egyesülnek és sósavgáz keletkezik. A napfényen az egyesülés pillanatnyi idő alatt történik, ugy hogy ha nem tulerős az üvegedény, azt heves explozióval szétveti. Szétszórt fény hatására a kémiai egyesülés lassubb. A nap sugarai közül a kék, ibolya, viola szinü sugarak idézik elő a kémiai átalakulást. A klor-hidrogén D.-t e sajátságánál fogva Bunsen és Roscoe fotometrikus mérésekhez használták. De nem csupán a napfény, hanem más kémiai sugarakban bővelkedő fényforrások (p. égő magnézium, elektromos fény, Drumond-fény stb.) hatására is explodál. Mindezeket meggondolva, beláthatjuk, hogy e D.-t a napfény teljes kizárásával és gyönge vörös vagy sárga fény mellett készíthetjük célszerüen ugy, hogy a lángot vörös üveggel körülveszszük.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages