Ecetsav és sói.
Ecetsav és sói. Ecetsav CH3.COOH. Az u. n. zsírsavak csoportjába tartozó egy bázisu organikus sav, mely az ecetben és faecetben előfordul. Sói számos erdei fa nedvében találhatók (különösen kalium és kalcium sója). Az állati szervezet némely váladékában kis mennyiségü ecetsavat illetőleg sóját kimutatták. Az ecetsav nagy számu bonyolultabb összetételü szénvegyület elbomlásakor képződik. Igy azok oxidaciójakor, rothadásakor, vagy ha azokat alkalihidroxiddal összeolvasztjuk, illetőleg száraz ledesztillálásnak vetjük alá. Az ecetet már a legrégibb időben ismerték: az ó-testamentumban több helyütt megemlítik. Geber arab alkemista az ecetet desztillációval megtisztította és ecetsavban dús folyadékot kapott. Még erősebb ecetsavat Basilius Valentius és más alkemisták csináltak. Kémiai összetételét illetőleg már Lavoisier az alkohol oxidáció termékének tekintette és szén, hidrogén meg oxigén vegyületeinek mondotta, de azért még soká nitrogén tartalmu vegyületnek vélték, mig Berzelius e század elején annak összetételét mennyiségileg is pontosan megállapította. Az ecetsav szerkezetének kipuhatolásával számos kiváló kémikus foglalkozott. Összetevés utján az ecetsavas nátrium, a nátriummetil és széndioxidból állítható elő (Wanklyn). Nátriummetilátból a szénoxid hatására magasabb hőmérséken szinte nátriumacetát képződik (Frölich). A tiszta ecetsavat sóiból - az acetátokból - készítik, melyeket ugy kapnak, hogy ecete vagy faecetet az illető fémek oxidjaival vagy karbonátjaival telítenek. Régebben az ecetsavat a rézacetát száraz ledesztillálásával készítették. Utóbb az ólomacetátot kénsavval desztillálták. Manapság többnyire vizmentes kalciumacetátból v. nátriumacetátból kapják, azokat tömény kénsavval leöntve, majd a kiszabaduló ecetsavat ledesztillálva. Az igy kapott ecetsav még nem egészen tiszta, rendesen kevés kénessavat tartalmaz, ezt eltávolítandó, káliumkromátról v. káliumpermángánátról szokták ujból ledesztillálni. De még az igy kapott ecetsavban is kevés viz van. A vizmentes ecetsavat az olvadó jég hőmérsékére lehütve kristályos tömeggé mered, mig a viztartalmu ecetsav egy része ilyenkor is folyós marad és e részletben van a viz. Ez alapon tehát könnyen megtisztítható oly formán, hogy a kiválott kristályos tömegről a folyadékot lecsepegtetjük.
A tiszta ecetsav szintelen, átlátszó folyadék, szaga szurós, a bőrre csepentve, azon fájdalmas hólyagok képződnek. Vizzel, borszeszszeé és éterrel minden viszonyban elegyíthető. A vizmentes sav már +16° alatt kristályos tömeggé mered meg, mely 16,7°-on ujból megolvad. Hevítéskor 118°-on forr. F. s. 15°-on 1,0553, 20°-on 1,0514. Érdekes, hogy a vizzel való higításkor melegedés és térfogatcsökkenés közben a sav fajsulya előbb növekedik és csak erősebb higításkor csökken. A következő táblában a különböző savtartalmu ecetsavak fajsulya van közölve 15 o-on Oudemenns szerint:
| Ecetsav- | Fajsuly | Ecetsav- | Fajsuly |
| tartalom | tartalom |
| 100% | 1,0553 | 40% | 1,0523 |
| 90% | 1,0713 | 30% | 1,0412 |
| 80% | 1,0748 | 20% | 1,0284 |
| 70% | 1,0733 | 10% | 1,0142 |
| 60% | 1,0685 | 0% | 0,9992 |
| 50% | 1,0615 |
Az ecetsav gőze meggyujtható. A tömény kénsavval változatlanul elegyíthető, oxidáló anyagok is alig hatnak reá. Klórt vezetve belé, a világosságon klórecetsavak keletkeznek.
Reakciói: A szabad ecetsavat jellemző, csipős, szurós szagáról is felismerhetjük. Sóiban ugy ismerjük fel, hogy azokat töménykénsavval leöntve, egyhén melegítjük, ilyenkor azután az ecetsav szaga érezhető. Ha a sóit borszesz és kénsav elegyével melegítjük, ilyenkor azután az ecetsav szaga érezhető. Ha a sóit borszesz és kénsav elegyével melegítjük; az ecetéter kellemes szaga árad szét. Az acetátok vizes oldatai ferrikloridtól - ferriacetát képződése folytán - vérpiros szint öltenek. Igen érzékeny az u. n. kakodil reakció. E reakciót ugy végezzük, hogy a kérdéses sót kevés árzéntrioxiddal elegyítjük és hevítjük, acetát jelenlétében kakodiloxid v. alkarzin képződik, melynek rendkivül átható, kellemetlen szaga van. Az árubeli koncentrált ecetsav még rendesen néhány százalék vizet tartalmaz. A fajsulyból egyedül az ecetsavtartalom nem határozható meg, azonban normál luggal való megtitrálással az ecetsavtartalom könnyen megállapítható. Az árubeli hig ecetsav nem a tömény ecetsav felhigításával, hanem kristályos viztartalmu nátriumacetátból készül, melyet koncentrált kénsavval ledesztillálnak. Az ecetsav, ugy a tömény, mint a hig, a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos: ne legyen szennyezve kénsavval, sósavval, arzénnel, továbbá empireumás anyagokkal és réz- meg ólomsókkal. A tömény ecetsavból ecetesszenciát csinálnak (l. o.), marószerül is használják. A higat a tiszta acetátok készítéséhez alkalmazzák. (Gyárilag az acetátok ecetből v. faecetből készülnek). Az ecet és faecet szintén hig ecetsavnak tekinthető.
Az ecetsav sói az acetátok, melyek az ecetsavból ugy képződnek, hogy az ecetsavban a carboxil (COOH) hidrogénjét fémmel helyettesítjük. E szabályos sókon kivül savanyu ecetsavók is léteznek; igy az alkáli fémek acetátjai egy molekula ecetsavval képeznek kristályos vegyületet, melyek a hevítéskor könnyen elbomlanak és tiszta ecetsav távozik el, mig a szabályos acetát visszamarad. A több vegyértékü fémek a szabályos són kivül bázisos acetátokat is képeznek. A szabályos acetátok vizben oldható vegyületek; számos közöttük, igy különösen az alkáli fémek acetátjai borszeszben is oldhatók. A hevítéskor az alkáli fémek acetátjai ugy bomlanak, hogy aceton lesz szabaddá és alkáli karbonát marad vissza. A nehéz fémek acetátjai hevítéskor ugy bomlanak, hogy ecetsav távozik el, és bázisos sókká alakulnak, melyek csak erősebb hevítéskor bomlanak el. Az alkáli hidroxiddal való összeolvasztáskor az acetátok metánt fejlesztenek.
A legfontosabb acetátok a következők:
Aluminium acetát Al2(C2H3O2)6. csak vizes oldatban ismeretes. Ez oldatot besürítve az aluminiumacetát elbomlik, ecetsav távozik el és bázisos só marad vissza. Különben már az oldat forralásakor is bázisos só válik ki. Az aluminium szulfát oldatához egyértékü báriumacetát vagy ólomacetát oldatot elegyítünk. Ilyenkor csapadék alakjában báriumszulfát, ill. ólomszulfát válik le, mig aluminium acetát oldatban marad. Az aluminiumacetát oldatot a kelme festésekor használják, továbbá szövetek impregnálására, hogy azok vizhatlanná váljanak. Gyógyszerül is használják (Liquor Alumini acetici) külsőleg, sebvizül, továbbá befecskendezésre.
Az ammonium acetát (H4N)C2H3O2 ugy készül, hogy tömény ecetsavba ammoniagázt vezetnek, amidőn az ammoniumacetát kristályosan kiválik. Tiszta állapotban szintelen tüalaku kristályokból áll; 89°-on megolvad, kissé magasabb hőmérséken azután savanyu ammoniumacetáttá alakul. Még magasabb hőmérsékre gyorsan felhevitve vizvesztés folytán acetamiddá (l. o.) alakul. Az ammoniumacetát vizes oldatát (Liquor Ammonii acetici) gyógyszerül (hugyhajtó) használják; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.
Báriumacetát Ba(C2H3O2)2 készül, hogy ecetsavat báriumhidroxiddal vagy báriumcarbonáttal telítünk. Töményebb vizes oldatból egy molekula, hig oldatból 3 molekula vizzel kristályosodik ki szintelen kristályokban. Kalcium acetát Ca(C2H3O2)2 ugy készül, mint a báriumacetát, ecetsavból azt kalciumhydroxid vagy kalcium, karbonáttal telítve; a besürített oldatból fénylő tüalaku kristályokban válik ki, amelyek 2 molekula kristályvizet tartalmaznak. Gyárilag nyers sót faecetből készítenek. Ecetsav és nátriumacetát előállításához, továbbá a kelmefestéshez használják. A cinkacetát Zn(C2H3O2)2. cinkoxidból ecetsavval készül. Szintelen, vizben könnyen oldható só (l. bővebben cinkacetát). Az ezüstacetát vizben nehezen oldható, ezért töményebb nátrium-acetát és ezüstnitrát oldatot elegyítve, az ezüst acetát kristályos csapadék alakjában leválik. Forró vizből átjegecítve, gyönyörü tűalaku kristályokból áll; egy sulyrész feloldására 100 sulyrész hideg viz szükséges. A hevítéskor elbomlik és utoljára fényezüst marad vissza. Kaliumacetát K(C2H3O2) szintelen só, mely ecetsavból készül, azt kaliumkarbonáttal telítve. Az oldatot besűrítve, fehér kristályos por alakjában marad vissza. Savanyu káliumacetát KH(C2H3O2)2 is ismeretes (lásd bővebben Káliumacetát). Nátrium acetát Na(C2H3O2)2 is ugy készülhet mint a káliumacetát. Szintelen tüalaku kristályokból áll, melyek vizben igen könnyen oldhatók; savanyu sóját is ismerjük (l. bővebben nátriumacetát). Ólomacetátot szabályost (ólomcukor) Pb(C2H3O2)2. 3H2O és több bázisos ólomacetát oldat (l. bővebben Ólomacetátok). Réz acetátot is szabályost Cu(C2H3O2)2 és bázisost ösmerünk. A Grünspán. is bázisos rézacetát (l. Rézacetátok). A sweinfurti zöld (l. o.) rézacetát és rézarzenit vegyülete. Vasacetát-jai közül a ferriacetát a legfontosabb; oldatát (Liquor Ferri acetici) gyógyszerül használják.
