Echegeray
Echegeray (ejtsd: ecsegeráj) József, spanyol iró, szül. Madridban 1835-ben. 1858. a madridi mérnök-képzőn a matematika és természettan tanárává nevezték ki, e tudományszakokban kifejtett munkássága révén pedig 1868. a tudományos akadémia tagjává választotta. Amadeus király alatt kereskedelem- és közoktatásügyi miniszter volt. Világhirüvé nevét Echegeray drámáival tette, amelyekben éles pszikhologiai boncoló képesség kiváló képzelő erővel párosul. Első szinműve (1874) a La esposa del vengador volt, melyet nagy tetszéssel fogadtak. Egyéb művei: La ultima noche (1875); En el puńo de la espada (1875); Ó locura ó santidad (1876); En el pilar y en la cruz (1878); En el seno de la muerte (1879); Mar sin orillas (1880); La muerte en los labios (1880); El gran Galeoto (1887); Heraldo el Normando (1881); Conflicto entre dos deberes (1882); Vida alegre y muerte triste (1885); Los fanatismos (1887); Manantial que no se agota (1890); Los rigidos (1890); Siempre en ridículo (1891); El prólogo de un drama (1891); Un critico inci piente (1891); El hijo de Don Juan (1892); Comedia sin desenlace (1892); Marianna E. El gran Galeoto-ját (A nagy Galeotto) nyelvünkre igen szépen leford. Patthy Károly (Olcsó könyvtár); e darabot Nemzeti szinházunk is előadja. O locura ó santidad (Szent-e vagy őrült? ford. Fenyéri Mór) c. darabját a budai szinkörben adták. E. összes műveinek gyüjteménye: Obras dramáticas escogidas cimen jelenik meg Madridban. V. ö. Haraszti Gyula: E. (Bud. Szemle 1891); Szalai Emil: E. Uj ösvényen (Főv. Lapok 1893).
