Efrájum,
Efrájum, Józsefnek fia, Jákob pátriárkának unokája, akitől a bibliai elbeszélés szerint a héber északi törzsek legnagyobbika származott. Az izraelitáknak Palesztinában való letelepedése óta e törzs állandóan versengett Judával az elsőbbségért. Belőle származott Józsua. Saulnak halála után az északi törzsekkel együtt Efrájim is meghódolt ugyan Dávidnak, de Salamon halála után az északi törzsekkel Izraelországot alakította, amelyben oly nagy szerepet játszott, hogy az egész országot néha róla E. nevezték. Az északi héber törzsek birodalmának, Izraelországnak Szargén asszir király által történt megsemmisítése után E. mint külön törzs eltünik a történelemből. A bibliában említés van téve hegységről és erdejéről is, mely utóbbi a Jordántól keletre feküdt. Az ujszövetségben Jan. 11. 54. E. város említtetik, azon puszta közelében, hova Jézus Bethaniából tanítványaival együtt visszavonult. Ez a puszta valószinüleg a Bethel közelében levő Bettaven puszta lesz, ami Fluvias nézetével is megegyezik, ki elmondja, hogy Vespasiánius által meghódíttatott. A szónyomázás és a helyi viszonyok mérlegelése azt engedik következtetni, hogy a Benjamin törzsében fekvő Afara és Efron ószövetségi városoknak felel meg.
