Egan
Egan (ejtsd: igen), 1. Ede (borostyánkeöi), volt országos tejgazdasági felügyelő. Irországból származott hozzánk. Atyja a Vas vármegyében fekvő borostyánkői uradalmat megszerezvén, ott kezdte meg gyakorlati működését és fáradhatatlan buzgósággal sok javítást tett a meglehetősen elhanyagolt birtokon. Később az országos tejgazdaság felügyeletével bizták meg, amely minőségében igen sokat tett ez iparág, valamint a sajtipar felvirágoztatására. nagy tevékenységet fejtett ki továbbá a havasi gazdaságnak hegyvidékeinken való meghonosítása körül. Erre vonatkozólag felolvasást is tartott az akadémia közgazdasági osztályában. Az 1885. kiállításunk alkalmával E. számos külföldi szakférfiunak az ország legjelesebb gazdaságait mutatta be. 1890. lemondott állásáról s Németországba ment. Érdemei elismeréseül nemességet nyert. Különféle szaklapokban magyar és német nyelven megjelent, főleg a szarvasmarhatenyésztés és tejgazdaság körébe vágó cikkein kivül, művei következők: Die Stellung der Milchwirthschaft in heutigen landw. Betrieb. Vortag gehalten am 11. März. 1882, im Club d. Landwirthe zu Budapest, Bpest 1882. - Jelentés a tejgazdaság terén 1883. tett intézkedésekről, Bpest 1884; (u. az németül 1884.). - Die milchwirtschaftlichen Bestrebungen in Ungarn. Bréma 1884. - Magyarország tejgazd. termelésének és kereskedésének mai helyzete, Bpest 1885. - Az orsz. tejgazd. felügyelőség feladata, eddigi működése és céljai a jövőre nézve. Bpest 1885. (névtelenül). - Die Hochschule für Bodenkultur in Wien u. ihre falschen Propheten. Bpest 1886. Tejszövetkezeti alapszabályminta. Bpest 1886. Román szomszédaink. Bpest 1886. - A tejgazdaság fontossága Erdély marhatenyésztési viszonyainak fejlesztésére. Előadás az erd. gazdák 1887 okt. 18. Deésen tartott III: vándorgyülésén Kolozsvár. - Magyarország tejgazdaság terén az 1886. éven tett intézkedésekről. Jelentés a miniszterhez. Bpest 1887. - A tejgazd. érdekeket előmozdító orsz. egyesület alapszabálytervezete. Bpest 188-ban (névtelenül). - A tejgazdaság terén 1887. és 1888. években tett intézkedésekről. Jelentés a Miniszterhez. 1889. - Az erdélyi szarvasmarhatenyésztés feladatai. Az erd. gazd. egylet állatkiállítási szakosztályának 1889. évi közgyülésén tartott előadás. Kolozsvár 1890. - A marha-tüdővész (ragályos tüdőlob) veszélye Magyarország mezőgazdaságára. Az orsz. gazd. egyesület tejgazd. szakosztályának 1889 febr. 20-iki közgyülésében tartott előadás. Bpest 1890. - Kárpátaink közgazdasági hivatása. Intő szó a Magyarorsz. havasi gazdaság fejlesztése érdekében. A tud. akadémia nemzetgazd. bizottságnak gyülésén 1890 márc. 8. tartott előadás. - A tej a fővárosban. Az orsz. közegészségi egyesület gyülésén 1889 nov. 28. tartott előadás. - Das ungarische Pferd. Berlin 1893. Közelebb magyar nyelven is megjelent.
2. E. Pierce, angol beszélyiró, szül. Londonban 1815., megh. u. o. 1880 jul. 6. Atyja, E. Pierce, (aki Life in London, Tom and Jeny stv. cimü elbeszélései által szintén hirnévre tett szert) a művészeti pályára szánta, de E. hajlamait követve az irodalmi működésre adta magát. Első regényeiben: Robin Hood (1838), Wat Tyler (1841) és Paul Jones (1842), a Walter Scott által megalapított hisztoriko-romantikai iskola irányát követte, de már akkor a szenzácionálisra való tehetségének adta jelét. Ezen irányu elbeszéléseit és regényeit a London Journal és Hime Cirle c. regényfolyóiratokban közölte, melyeket 1849-54. maga szerkesztett; könyvalakban megjelent regényei: Imogen, The poor girl, Fair Lilias. Mint fametsző az Illustrated London News számára is dolgozott. Magyarul megjelent: A szép Lilias vagy élet a halálban. Ford. T. M. (Budapest 1874).
