Egyenes
Egyenes (eszt.), a geométriából vett esztétikai fogalom; az egyenes vonal a legrégibb építészeti és faragási motivumokhoz tartozott; mennyire használható ki az E. szépészeti célokra, azt legjobban görög műépítészet tanítja. Átvitt értelemben az E. ut a költészetben, főleg a drámában a legrövidebb a kezdet és a vég közt. A drámairó rendesen egyenesen siet célja felé. De itt is megvannak engedve, sőt előirva a kitérések (l. o.). Az eposzban az egyenes ut inkább kerülendő, ugy, mint regényben, Emitt nem kavicsolt egyforma országuton, hanem virányos réteken, emide-amoda kóborgunk és váratlanul érünk célt. E.-ség végre a jellemnek az a sajátsága, mely minden álnokságot, hizelgést, cselszövényt kizár.
