Egyhajlásu kristályrendszer.
Egyhajlásu kristályrendszer. Mindazon kristályalakok, melyekben csak egyetlen egy sik irányában van szimmetria, vagyis bennük csak egy oly sik képzelhető, melytől jobbra s balra a lapok tökéletesen egyformán helyeződtek el, az E. vagy egyszimmetriás (monoszimmetriás) kristályrendszerbe valók. A kristályok három irányban vannak más-másképen kiképződve s ha e három irányt tengelyekkel képzeljük összekötve, a három különböző hosszuságu tengely közül kettő egymással derékszöget alkot, a harmadik azok egyikére merőlegesen áll, a másikához hajlik. Egy hajló tengely lévén, erre vonatkozik az E. vagy monoklin név. Az egymáshoz hajló tengelyek egyikét választjuk főtengelynek s függőleges helyzetbe hozzuk; a másik két tengely közül azt, amely a főtengelylyel ferdeszöget alkot, ferdeátlónak (klinodiagonale), amely derékszöget alkot, egyenes átlónak (orthodiagonale) mondjuk. A melléktengelyek irányában fektetett sik (a bázisos főmetszet), összekötve egyenes vonalakkal, a melléktengelyek végeit, itt éppugy rombus, mint a rombos rendszerben, de mivel erre a rombusra a kristály főtengelye ferdén áll, holott a rombos tengely merőleges, az egyhajlásut klinorombos, a rombost ortorombos kristályrendszernek is mondják.
