Egyházi biróságok.

Teljes szövegű keresés

Egyházi biróságok. A legrégibb időben első folyamodásban a püspök itélt, még pedig vagy egyedül, ha mint választott biró - arbiter - járt el, vagy pedig papságával együtt, ha mint rendes biró itélt. A középkorban már az első fokon többféle, birói hatalommal felruházott közegek szerepelnek. Igy az archidiakonok; némely fontos ügyekben, s jelesen a házassági ügyekben az officiales principales jártak el; e mellett az officiales foranei is gyakoroltak birói hatalmat. A frank birodalomban a vegyes biróságok is ismeretesek, a melyek azonban nem tekinthetők szorosan véve egyházi biróságoknak, mert ezekben a megyei gróf birói székén csak részt vettek a püspök, vagy archidiakon, papjaival. A tridenti zsinat 24-ik ülésének 20. fegyelmi kánonjában megállapítja, hogy első folyamodásban mindig az ordinariusnak, a püspöknek van biráskodási joga. Megemlítendő, hogy a középkorban, bármely ügyet közvetlenül, s első folyamodásban is a pápához lehetett vinni, s ő maga elé is vonhatott bármely ügyet. A XV. századtól kezdve a világi fejedelmek ez ellen kiváltságokat eszközöltek ki a maguk részére (privilegium de non evocando), s a reformzsinatok is tilalmakat állítottak fel azok ellen. A tridenti zsinat e jogot is megszüntette, s fellebbezések az archidiakonustól a püspökhez, a püspöktől a metropolitához és a tartományi zsinathoz mentek. A legfőbb fellebbezési fokot a pápa képezte. Azonban már a bázeli zsinat oly intézkedést tett, hogy a pápa a hozzá fellebbezett ügyeket ne Rómában, hanem az illető országban kirendelt birák által intézze el. Ennek eszközlése végett, a tridenti zsinat határozata szerint, a pápa az egyházmegyei vagy tartományi zsinat javaslatára u. n. judices synodales-eket rendeljen ki. Ezen zsinatok rendes tartásának megszünésével a püspökök rendelik ki - a káptalan tanácsával - az u. n. judices prosynodales-eket. A pápa némely országokban meghatározott időre püspököket delegál; igy Németországban, Ausztriában és Magyarországon tiz évre ad ily delegációt. Ezért azonban Róma közvetlenül is határozatot hozhat felsőbb folyamodásban, a mi a kuria különböző hatóságai utján eszközöltetik. Az alsó foku biróságok ma akként vannak szervezve, hogy a püspök, mint az első foku biráskodási jog birtokosa ezt bizonyos szervezett biróságok által intézi el. Ilyenek a szt. székek, melyek General-Vicariat Amt, Consistorium, Ehegericht s hasonló neveket viselnek. A második foku biráskodás vagy az érsekeket, a metropolitát, vagy a pápa által delegált püspököket illeti. A legfőbb fokon a biráskodás joga a pápát illeti meg.
Magyarországon a római és gör. katolikus egyházak biróságai akként voltak szervezve, hogy minden ügy a püspöki szentszéktől a felettes érseki szentszékhez, innen pedig a primáshoz volt felebbvihető; a legfelsőbb fok, a pápa, rendesen egy magyar püspököt delegált az ügy elintézése végett. A kalocsai érsek és pannonhalmi főapátra nézve azon kiváltság állott fenn, hogy ezek szentszékeitől közvetlenül Rómába lehetett fellebbezni. A pápa 1856 nov. 8. kelt brevében 10 évre szabályozta volt a felebbezési rendet, azonban a 10 év lejártával e rend nem ujíttatván meg, az azelőtt gyakorlatban volt felebbezési rend lépett ismét érvénybe. Ezen rend a következő: I. 1. Az esztergomi érseki tartományban a püspöki szentszéktől a felebbezés megy az esztergomi érseki főszentszékhez, innen a primási főszentszékhez. 2. Az esztergomi első folyamodásu érseki főszentszéktől, a n.-szombati és bpesti helynökségi szentszékektől a primási főszentszékhez, s innen a pápailag delegált püspökhez. II. 1. A kalocsai egyházmegye püspöki szentszékei feletti fórumok a kalocsai érseki főszentszék, s a pápailag delegált püspök. 2. Az érseki főszentszéktől a csanádi püspöki szentszékhez és a pápa által delegált püspökhöz megy a felebbezés. III. 1. Az egri érseki tartomány püspökeinek szentszékeitől az érseki főszentszékhez s majd a primási főszentszékhez megy a felebbezés. 2. Ellenben az érseki főszentszéktől a primási főszentszékhez és a pápailag delegált püspökhöz mennek a felebb vitt ügyek. IV. 1. A zágrábi érseki tartomány püspökeinek szentszékei felett a második fok az érseki főszentszék, a harmadik a kalocsai érseki főszentszék. 2. A kalocsai érseki főszentszék egyszersmind a másodfolyamodásu biróság a zágrábi érseki főszentszék felett; a harmadik fokot a delegált biróság képezi. V. 1. A pannonhalmi főapáti szentszéktől a győri püspöki szentszék és az esztergomi főszentszékhez megy a fellebbezés. VI. 1. A gyulafehérvári gör. kath. érseki tartomány püspöki szentszékei felett az érsek és harmadik fokon az esztergomi érsek áll. 2. Az érseki főszentszéknél folyt ügyek felett a nagyváradi g. kath. püspök és az esztergomi érsek itél. A szentszékek elnöke maga a püspök, érsek s a primási főszentszéknél maga a primás, vagy a helynökök, vagy a közügyhallgató (causarum auditor generalis), széküresedés esetén a káptalani helynök. Tagjai a szentszéki ülnökök, akiket a kanonokok közül a püspök, vagy érsek nevez ki; lehetnek azonban ülnökök még más, az egyházjogban jártas személyek. Ezeken kivül tagjai a szentszékeknek, a szentszéki jegyző, a házassági és a szerzetesi fogadalom védője, az ügyész, a szegények ügyvéde.
A ev. ref. egyháznak a biróságai a következők: 1. Az egyházközségi biróság, mely rendesen a presbiteriumból alakul, még pedig népesebb egyházakban ugy, hogy a presbiterium a maga kebeléből tetszés szerint időre 5-10 tagból álló biróságot választ. A biróság elnöke a lelkész, s a hol főgondnok van, a főgondnok is. 2. Részben az egyházközségi biróságoktól felebbezett ügyekben felebbviteli, részint első folyamodási biróságként jár el az egyházmegyei biróság, a mely az esperes és egyházmegyei gondnok, mint elnökök és az egyházmegyei tanácsbirákból áll. 3. Az egyházkerületi biróságot alkotják: a) a püspök és egyházkerületi főgondnok, mint elnökök vagy helyettesök a hivatala szerint legidősebb esperes és egyházmegyei gondnok; b) az egyházmegyék esperesei és gondnokai; c) az egyházkerületi, lelkészi s világi tanácsbirák. Itél első folyamodásban; másod fokban az egyházmegyei-, és harmadfokon az egyházközségi biróságoktól felebbezett ügyekben. 4. Az egyetemes konventi biróságot a konvent saját kebeléből titkos szavazattal alkotja meg; elnökkel együtt legalább 15 tagból kell állania. Szintén első-, másod- és harmad folyamodásban itél. E biróságok hatásköre a fegyelmi biráskodásra terjed ki. Az erdélyi egyházkerületnek biróságai ezek: Első folyamodásban 1. Az egyházmegyei köztörvényszék, elnöke az esperes, akadályoztatása esetén az egyházmegyei jegyző, esetleg a papi ülnökök közül választott korelnök. Tagjai az egyházmegyei köztörvényszéki ülnökök, egyháziak s világiak. 2. Az egyházmegyei házassági köztörvényszék. Elnöke az esperes akadályoztatása esetén a papi rendes jegyző, vagy a papi birák közül választott elnök. Tagjai a három évre választott papi ülnökök, az egyházmegyei jegyző és a direktor, mint házasságvédő. 3. A tanári törvényszék. Elnöke az egyházkerületi állandó igazgató-tanács által kinevezett főiskolai főgondnok; tagjai három gondnok és három rendes tanár. A felebbviteli fórumok: 1. Az egyházkerületi köztörvényszék, mely az egyházmegyei és tanári törvényszék felebbviteli birósága. Elnöke az egyházmegyei köztörvényszéktől felebbezett ügyekben a püspök; a tanári törvényszéktől felebbezett ügyekben, a legidősebb egyházkerületi világi főgondnok. Tagjai: a közjegyző, közügyigazgató, az egyházkerületi közgyülés által választott három esperes, három tanár s három világi képviselő. 2. Az egyházkerületi házassági törvényszék. Elnöke a püspök. Tagjai a közjegyző, közügyigazgató, az egyházmegyék esperesei s jegyzői; e mellett az egyházkerületi közgyülés által saját kebeléből választott 12 biró. Ezen erdélyi egyházkerület biróságainak hatásköre még a házassági ügyekre is kiterjed.
Az ág. hitv. ev. egyház biróságai: 1. Az egyházmegyei törvényszék. Elnökei az egyházmegyei felügyelő és esperes. Tagjai 10 közbiró s a jegyző. A 10 tag közül 4 világi-, 4 egyházi-, 2 tanári vagy tanitói karból választatik. A közbirákat 6 évre választják. 2. Egyházkerületi törvényszék. Elnökei: a püspök és egyházkerületi felügyelő. Tagjai: 12 közbiró és a jegyző. A közbirák szintén egyháziak és világiak és 6 évre választja őket az egyházkerületi közgyülés. 3. Az egyetemes egyházi törvényszék tagjai: az egyetemes felügyelő és a hivatalánál fogva legidősebb püspök, mint elnökség és 20 közbiró, kik közül 8 világi, 8 egyházi, 4 pedig a tanárok sorából választatik 6 évre az egyetemes közgyülés által. Hatásköre ezen biróságoknak a hivatali vétségekre, s az egyházi és tanári hivatalos viszonyból származó kérdésekre terjed ki. Erdélyben a házassági ügyek felett itélnek: 1. A házassági kerületi biróság (Bezirksehegericht), melynek elnöke a kerületi dékán, tagjai pedig a kerületi közgyülésen titkos szavazás utján választott egyházi s világi ülnökök. 2. A házassági főtörvényszék (Oberehegericht), a melynek elnöke a szuperintendens, tagjai az országos egyházi közgyülés által választott egyházi s világi ülnökök.
Az unitárius egyháznak biróságai: 1. Az egyházköri alpapi szék. Elnöke az egyházköri esperes, jegyzője a köri jegyző. Birák; az egyházköri közgyülés által választott egyházi és világi egyházi tanácsosok. A házassági ügyekben tagja még a házasságvédő. 2. A második fokot a főpapi törvényszék képezi, a melynek elnöke a püspök, akadályoztatása esetén az egyházi főjegyző, vagy a hivatalánál fogva legidősebb biró. Tagjai: az egyházi tanácsosok közül az egyházi képviselő tanács által választott birák. Jegyzője az egyházi főjegyző. Házassági ügyekben még a főpapiszéki házasságvédő is szerepel. 3. A legfőbb és harmadik fokon az egyházi vagy zsinati főtanács gyakorolja a biráskodást. Elnöke a főgondnok; tagjai papi és világi egyházi tanácsosok.
A keleti egyházban; I. 1. A szerb nemzeti egyházban az egyházmegyei (consistoriumok) szentszékek, a melyek elnöke a püspök, vagy helyettese; ülnökei pedig az egyházgyülésen választott tagok. 2. Felebbviteli fóruma a Karlovicon székelő metropolitai egyházi tanács. Elnöke a patriárka vagy helyettese. Tagjai: a püspökök testülete által választott két püspök, és a kongresszus által választott egyházi és világi ülnökök. I. A román nemzeti egyházban az esperesi székek, amelyek 6 lelkészből állanak. 2. Az egyházmegyei szentszékek (consistoriumok), melyeknek elnöke a püspök. 3. A felebbviteli birósága a szentszékeknek a Nagy-Szebenben székelő metropolitai egyházi tanács, melynek tagjai a kongresszus által választott papi ülnökök. Elnöke az érsek. - Az izraeliták nem képeznek ugyan egyházat, mégis e helyen megemlítendő, hogy a hitközségi viszályok ugy első, mint felebbviteli foku választott biróságok által döntetnek el.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages