Egyszerü és összetett büntett.
Egyszerü és összetett büntett. A bt. jog által védett egy jognak megsértését képező büntett egyszerü, mig az olyan büntett, mely több önállóan is védett jognak megsértését tartalmazza, összetett büntett. Igy egyszerü büntett p. a lopás, összetett a rablás (vagyon-, és személyes szabadság megsértése), összetett az e. n. közösülés mint a szeméremnek és személyes szabadságnak megsértése. Az összetett büntetteknél rendesen az egyik jognak megsértése a másik jog megsértésének eszközét képezi, a két jogsértés tehát eszköz és cél viszonyában áll egymáshoz. Igy áll a dolog a fenti példákban is. A hol a törvény összetett bűntettet nem alkot, a két vagy esetleg több jognak, habár egy külső természeti cselekménynyel, egységes magatartással elkövetett megsértése bűnhalmazatot állapít meg, mert a jogsértés nem válhatik büntetlenné az által, hogy nem volt öncél, hanem más jogsértésnek eszközéül szolgált. A törvény több egyszerü bűntettet akkor egyesít összetett büntetté, ha az összetett büntettre sulyosabb büntetést akar megállapítani, mint a milyen a bünhalmazat szabályai szerint alkalmazható lenne. Ennek büntető politikai indoka pedig az, hogy a két jognak együttes megsértése, - az eszköz és cél viszonya oly sulyt adhat a büntettnek, mely a két egyszerü jogsértés egyszerüen összeadott sulyait jelentékenyen meghaladja. Vagy is az összetett büntettnek sulya az abban foglalt egyszerü büntettek sulyához arányítva nem számtani, hanem mértani arányban növekszik. Például: 50 forintnyi értéken alóli dolognak egyszerü ellopása vétség, melynek büntetése egy évig terjedhető fogház, a személyes szabadság megsértésének legenyhébb esete három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A rablásnak megfelelően enyhe esete tehát a bünhalmazat szabályainak alkalmazásával legfölebb 2 évig terjedhető fogházzal büntetendő vétség lenne, holott a törvény szerint ez oly büntett, melynek büntetése 5-10 évig terjedhető fegyház.
