Elletési idő
Elletési idő azon évszak, melyben a tenyésztő állatjait leelleti. A lovat rendesen tavaszszal, a szarvasmarhát szintén többnyire tavaszszal elletik, de tehenészetekben néha egész évben elletnek, hogy a tej mennyisége mindig egyenlő legyen. A juhászatokban tavaszi, nyári, őszi és téli elletés dívik, de a felsorolt elletési idők nem egyeznek meg a naptári évszakokkal. Tavaszi elletés az, mely a legeltetés kezdetétől nyirásig, tehát április közepétől május közepéig tart, a nyári elletés nyirástól aratásig, tehát junius elejétől julius elejéig tart, az őszi elletés a legeltetés utolsó hónapjaiban történik, a téli elletés pedig a téli istállózással esik össze. Nálunk értékesebb juhászatokban többnyire a téli, közönséges juhászatokban a tavaszi elletést gyakorolják. Hogy mely E.-t válasszák, attól függ, hogy mire fektetnek kiváló sulyt; ugyanis ha a bárányok fejlődését s olcsó felnevelését, valamint az üzetés kényelmes voltát tartják legfontosabbnak, akkor a tavaszi vagy nyári elletést választják, mert ez évszakokban a szoptató anyák s később az elválasztott bárányok a legelőn vannak, ami a legolcsóbb és a bárányok fejlődésére a legjobb, az üzetésre pedig azért előnyös, mert a téli időre esik; ellenben ha fontosabbnak tartják az elletés kényelmes voltát, akkor a téli elletésnek adnak előnyt, mert akkor az anyák az istállóban ellenek, mi kényelmesebb, mint midőn az ellés a legelőn következik be; ha pedig főleg a bárányok gyapjára vannak tekintettel, akkor legjobb lesz őszkor vagy kora télen elletni, mert a bárányok ez esetben juniusban már nyirhatók; ellenben az anyák gyapjára legelőnyösebb a nyári elletés, mert akkor az anyák elléskor már meg vannak nyirva, s gyapjuk nem szenved a szoptatás által; végre ha azt kivánják, hogy kevés anya maradjon meddő, akkor őszkor elletnek, mert az anyák tavaszkor fogamzanak legkönnyebben. A nyári, valamint az őszi elletés azzal a hátránynyal jár, hogy az anyák usztatás- és nyiráskor hasasak.
