Entomologia
Entomologia (gör.) a. m. rovartan, a leiró állattannak a rovarokról szóló része. Entomologus, rovarismerő az, ki általában a rovarok gyüjtésével és tudományos feldolgozásával foglalkozik. Tanulmány tárgyává teheti az összes rovarokat, vagy egyes rendjeit vagy még kisebb csoportjait, és aszerint lehet az illető entomologus lepkész (lepidopterologus), bogarász (coleopterologus), hártyás szárnyuakat (hymenopterologus) legyeket (dipterologus), egyenes szárnyuakat (orthopterologus), poloskákat gyüjtő (hemipterologus) stb. Hazánkban báró Ocskay Ferenc (Sopronban), Koy Tóbiás (Budán), Findély József (Bánságban) és Nendtvich Tamás (Pécsett) voltak az elsők, kik a mult század végén és a jelen század elején nemcsak szorgalmasan gyüjtötték az E. tárgyait, hanem még rendszeresen tanulmányozták és fáradalmaik eredményét gyüjteményekben össze is állították. Ugyancsak e század elején a Kindermann-család és Náthly József Budapest környékén, Bilimek Domonkos premontrendi áldozár Bakony és környékén, Rosenhauer erlangeni tanár Bánságban, Miller Lajos a Fertő-tó környékén, Sacher lovag pedig Budapest körül végzett több rendbeli gyüjtéseik és megfigyeléseik által szereztek maguknak a hazai E. terén érdemeket. Ez időben (1823) lépett fel Friváldszky Imre, ki csaknem félszázadon keresztül bámulatos buzgalommal és kitartással hazánk legkülönbözőbb helyein gyüjtött rovarokat és nagyszámu uj rovarfaj leirásával, valamint biologiai megfigyelésekkel nemcsak ismeretesebbé tette és gazdagította hazánk faunájának ismeretét, hanem még a külfölddel is megismertette. Egész életét, minden tehetségét a természettudománynak szentelte, szóval és irásban buzdította az érdeklődőket, ugy hogy serkentése és támogatása folytán Magyarországban számosan kezdtek a természetrajz egyes, nevezetesen az E. egyik vagy másik ágával foglalatoskodni. Iskolájából került ki mindenekelőtt Friváldszky János, a nemzeti muzeim igazgató-őre, ki elismert szaktekintély ugy hazánkban, mint külföldön az E. terén és ki főleg bogarakkal és egyenes szárnyuakkal foglalatoskodik; továbbá Reyer, ki Budaepst környékén, Kempelen Radó, ki Hevesmegyében, Metelka Ferenc, ki a Duna és Tisza közt levő homokos talaju puszta-peszéri és dabasi vidékeken, Anker Lajos és Rudolf testvérek, valamint Pech, kik Budapest környékén gyüjtöttek lepkéket, illetőleg bogarakat. Hasonlóan tanítványai Pável János is, a nemzeti muzeum érdemdus gyüjtője, ki számos, egészen uj rovarfaj felfedezésével örökítette meg a nevét. Mindezeket pedig még kiegészítik Török József kutatásai, ki főleg Debrecen környékén bogarászott sikeresen.
Ez általános érdeklődésnek és eredménydus gyüjtésnek természetes következménye, hogy Magyarországon napjainkban, vagy közel az elmult időben igen sokan foglalkoztak és foglalkoznak rövidebb-hosszabb ideig különböző rovarok gyüjtésével, leirásával és tudományos feldolgozásával, ami által nagyban hozzájárultak ugy hazánk rovarfaunájának megismertetéséhez, mint az egyes fajok biologiai viszonyainak és földrajzi elterjedésének pontosabb megállapításához. Ilyen entomologusok mindenekelőtt: Mocsáry Sándor nemzeti muzeumi állattári őr, ki külföldön is ismeretes zoologus, a hártyásszárnyuak alapos ismerőse. Dr. Horváth Géza, a rovartani állomás főnöke, ki főleg a poloskák gyüjtése és tanulmányozása által szerzett magának jó hirnevet a tudós világban, továbbá Hermann Otto, ki alapos biologiai megfigyeléseiről nevezetes, dr. Chyzer Cornél, Emich Gusztáv és végül felmelítendők mint hazai lepkegyüjtők: Aigner Lajos (Budapest), Albrecht Herman (Zágráb), Bogsch János (Pozsony), Dahlström Gyula (Eperjes), Fáyt Antal (Kis-Ladna), Hegyessy Antal (Pécsvárad), Huss János (Felka), Huss Ármin (Eperjes), Hudák Ede (Gölnitzbánya), Hutten Mór (N.-Bossán), Jámbory K. (Budapest), Kelecsényi Károly (N.-Távornok), Lehotzky József (Siroka), Netkovszky Adolf (Pozsony), Rózsay Emil (Pozsony), Dr. Steffek Adolf (Budapest), Tomola József (Budapest), Uhrik Nándor dr. (Budapest), Vángel Jenő dr. (Budapest( stb. Bogarászok közül: Apfelbeck Győző (Zágráb), Biró Lajos (Budapest), Brancsik Károly dr. (Trencsén), Birthler Frigyes (Temesvár), Bothár Samu dr. (Besztercebánya), Boroskay János (Zólyom), Conrád Gyula (Szenitz), Dobiasch Jenő (Gospić), Deubel Frigyes (Brassó), Fendrich Gusztáv (Monyásza), Gammel Alajos (Budapest), Geyer Gyula (Igló), Halátz Kálmán (Budapest), Hermann Ignátz dr. (Diósgyőr), Kaszás Ferenc (Ungvár), Kiss Endre (Debrecen), Korlević Antal (Fiume), Kertész Kálmán (Budapest), Kaufmann Ernő dr. (Pécs), Kertész Aba dr. (Budapest), Kúthy Dezső (Budapest), Lux Károly (Pozsony), Mathiász József (Nagymihály), Merkl Ede (Resica), Pisó Kornél (Bocskó), Petricsko Jenő (Besztercebánya), ifj. Polinszky Emil (Budapest), Petrogálli Artur (Arad), Rózsay Rudolf (Ungvár), Riess Károly (Nagy-Szeben), Schuch József dr. (Hajdu-Hadház), Tauscher Béla dr. (Pozsony), Vadászfy Jenő (Budapest), Kertl Adalbert (Pécs) stb. Egyenesröpüeket gyüjt: Pungur Gyula (Zilah), szitakötőket: Kohaut Rezső (Budapest), gubacsokat: Paszlavszky József (Budapest), Borbás Vince (Budapest), levéltetveket: Szépligethy Viktor (Budapest), legyeket: Thalhammer János (Kalocsa), Biró Lajos (Budapest), különböző rovarokat: Sajó Károly (Budapest), Jablonovszky József (Budapest) stb.
Ennyi buzgó megfigyelője és tanulmányozója akadt Magyarországon a rovarvilág változatos seregének. A gyüjtők száma azonban évről-évre gyarapodik, és minthogy a hazai entomologusok legnagyobb része nemcsak szép és tanulságos rovargyüjtemények létrehozását tüzte ki főcélul, hanem még megfigyeléseik eredményét , hogy a tudományra nézve el ne veszszen , közzé is teszik; azért már a nyolcvanas években ismételve nyilvánult azon óhajtás, hogy az állattan eme legterjedelmesebb részének egy külön, rövidebb időközökben megjelenő szakközlönye legyen, ahol azután az egyes entomologusok megfigyeléseiket, faunisztikai adataikat közölhetik és igy nem szorulnak azok közlése céljából a külföldi hasonló folyóiratokra. Ebből magyarázható, hogy dr. Kaufmann Ernő 1883. megindította a Rovarászati Lapokat, amely folyóirat azonban csak egy évfolyamot élt. Helyette dr. Horváth Géza vette kezébe az ügyet és 1884. Rovartani Lapok c. havonként megjelenő szakközlönyt adott ki a földmivelési miniszterium anyagi segélyezése mellett. E lap három évfolyamot élt meg - az első kettőt dr. Horváth, az utolsót Biró Lajos, Lendl Adolf és Vángel Jenő szerkesztették; a további kiadást 1887. be kellett szüntetni, mert a kormány kénytelen volt az akkori zilált pénzügyi viszonyainknál fogva az anyagi támogatást ez életrevaló vállalattól megvonni. Az E.-val való foglalkozás azonban nemcsak a tudomány szempontjából szükséges, és nemcsak az emberben a természet iránt való érdeklődést nagyban elősegíti, hanem még közgazdaságilag véve is igen fontos tényező. Eltekintve a méhészettől és a selyemtenyésztéstől, még igen sok rovar van, melyek hasznosak, melyek az ember háztartásában nevezetes szerepet játszanak, amennyiben közvetlenül v. közvetve más kártékony rovarok, melyek termésünket és vagyonunkat a mezőn és az erdőn, a kertben és a szőllőben, a lakásban és a magtárban, egyszóval mindenhol, lépten-nyomon fenyegetik, pusztítják, sőt igen gyakran teljesen tönkre is teszik. E rovaroknak azután teljes természetrajzi ismerete, a kártékonyak ellen alkalmazható legjobb ellenszereknek és leghathatósabb óvóintézkedéseknek ismertetése, terjesztése és adandó alkalomkor való azonnali alkalmazása felette kivánatos, különösen az őstermelő országban, aminő hazánk is, ahol a föld termése népünk boldogulásával legszorosabban összefügg. Ebből magyarázható, hogy a legtöbb állam ujabb időben kisérleti rovarállomásokat állít fel. Igy hazánkban is már 1881. Br. Kemény Gábor Földmívelési ipar- és kereskedelmi miniszter egy ily állomást szervezett: «Az országos filloxera kisérleti állomás» név alatt, melynek vezetését Dr. Horváth Gézára bizta és melynek főfeladata volt a kártékony rovarok megfigyelésén kivül, mindazon eszközöknek és módoknak kisérleti uton való tanulmányozása, melyek hazánk szőllőmívelését pusztulással fenyegető filloxeravész ellen sikeresen alkalmazhatók. Időközben (1890) ez állomás «kisérleti rovartani állomássá» átalakult s u. a. főnök vezetése alatt van; mint segédek működnek Sajó Károly és Jablonovszky József, helyiségei pedig a m. k. földmívelési miniszterium palotájában vannak.
Az E. külföldön még előbb virágzott, mint hazánkban. E tekintetben különösen Német-, Angol- és Franciaországok tünnek ki; ahol már a mult században is számos nevezetes, kiváló buvár foglalkozott a rovarok gyüjtésével és tudományos feldolgozásával és ahol nem egy nagy rovargyüjtemény volt már az időben is található. Jelenleg - részint tudománykedvből, részint sportból - annyira kiterjedt a rovargyüjtés Német-, Angol-, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban, hogy 15-20000 lakosra esik egy-egy rovargyüjtő. Messze vezetne, ha a külföldi entomologusokat e helyen felemlítenők és munkálkodásaikat ismertetnők, ép azért csak a legkiválóbb buvárok küzül egyeseket, kik a rovarok gyüjtésében és ismertetésében nagy érdemeket szereztek, soroljuk e helyen fel. Angol: Clark Bracy, Crotch G. R., Drury Drew, Haliday Alexander Henry, Haworth Adrian Hardy, Hewitson William Chapman, Janson E. W., Kirley William, Lewin Will., Mac Lachlan R., Mac Leay Will. Scharp, Newmann Edward, Saunders Sir Sidney Smith, Shnekard W.E., Stephens James Francis, Thomson James, Walker Francis, Westwood John Obadiah. - Francia: Abeille de Perrin, Andre C., Aube Ch., Audouin Jean Victor, Boisduwal Jean Babtiste Alphonse, Bourlet, Boyer de Foscolombe Joseph Etienne Laurent Hippolyte, Chapuis Félicien, Chevrolat Aug., Clairville J. de, Dejean Pierre Farnçois Aimé Auguste comte, Dufour Leon, Fairmaire Leon, Foucroy Ant. Franc., Geoffroy Etienne Louis, Guénée Achille, Laporte F. L. de comte de Castelnau, Latreille Pierre André, Lucas Hippolyte, Mannertheim Charles Gustave comte de, Olivier Wilh. Ant., Réaumur Réné Antoine Ferchault de, Robineau Desvoidy André Jean Babt., Serville Audinet Jean Guillaume de, Blanchard Emil, Gervais P., Milne Edwards Henri. - Német: Ahren August, Bergsträsser Joh. Andr. Benignus, Borkhausen Mat. Balt., Bouché Péter Friedrich, Burmeister, Brahm Nicolaus Joseph, Charpentier Toussaint de, Dohrn Karl August, Eichkoff W., Erichson Wilhelm Ferdinand, Esper Eug. Joh., Fischer Leop. Heinr., Foerster Arnold, Gerstäcker Karl Eduard Adolf, Hartmann Aug., Heinemann H. v. Herbst Joh. Fr. W., Herrich-Schäffer Gottl. Aug., Hoffmannsegg Johann Centurius Graf v., Hoppe David Heinr., Hübner Jakab, Kaltenbach J. H., Karsch F., Kiesenwetter Ernst Aug., Klug Joh., Ratzeburg Jul. Theod., Roser C. E. F. r. Schenk A. Carl., Speyer Ad., Heer O., Müllet J., Staudinger Dr. O. Taschenberg Ernst Ludwig, Fischer Karl, Wilde C., Wiedemann C. R. W. - Osztrák tartományokból: Brauer Friedrich, Brunner v. Wattenwyl, Bohats Cl., Creutzer Christian, Dahl Georg, Duffschmid Caspar, Fieber F. X., Gredler Vinc. M., Kollar Vince, Lederer Julius, Mayr G., Reitter, Mann, Mik J., Ochsenheimer Ferd., Preyssler Joh. Dan., Redtenbacher Ludwig, Schiner J. R., Schmidt Hermann, Treitscke Friedr., Rogenhofer Alois, Wachtl F., Hüttenbacher, Kowarz Ferd., Pfund Dr., Heller Camill. - Svájcból: Bremi, Wolf Jacab, Jurine Louis, Meyer Dürr L. Rud., Pictet Francois Jul., Saussure Henri de, Perty M., Heer Osvald, Schoch Gustáv, Schindler Dr., Corcelle Ad. Ch., Coulon L., Lang Fr. - Hollandiából és Belgiumból: Linden J. P. van der. Meigen Joh. Wilh., Snellen P. C. T., Wesmad C., Wulp F. M. van der, - Kinker J., Maitland R. T., Lacordaire Jean Theod, Man I. G., Ritsema Cz. C., Westerman G. F., Bommer J. E., Candére E., Colbeau Jules, Crépin Francois, De Lafontaine Jules, Dupont E., Morren Ed., Mourlon M., Plateau F., Van Beneden E. - Svéd és norvég: Bjerkander Clas, Bohemann C. H., Crist J., Dalmann Joh. Wilh., Danielssen D. Cornél., Degeer K. br., Fahraeus O. J., Gyllenhall Leonhard, Linné K., Schönherr C. J., Stal C., Wahlerberg G., Lampa S., Spangberg J., Schneider J. - Dánia: Fabricius Joh. Christ., Meinert F., Schiödte J. C., Dohlmann Sophius. - Oroszország: Cederhjelm J., Eversmann Ed. v. , Gebler Fr. A., Kowalewszky, Leder H., Kessler C., Sintenis F., Wankovic J., Woldstedt F. W. - Finnország: Nylander W., Sahlberg C. Regn., Mäklin F. W., Palmén S. A., Reuter O. M. - Olaszország: Bonelli Fr. And., Begi Sig., Cavanna G., Cornalia C., Delpino C. P., Emery Carlo, Palumbo Augusto, Pavesi Pietro, Piccioli Ferdinando, Quadri Achille, Rondani Cav. Camillo, Targioni-Tozzetti Conim, Adolfo, Zannetti Arturo. - Spanyolország: Comendador Antonio,Cuniy Martorell, Gowaloy Goya, Scoane Victor Lopez. - Portugália: Carvalho-Monteiro, Antonio Augusto, Oliveira M. Paulino de. - Görögország: Krüper Dr., Lange C. J., Maurocordato Alx. - Amerika: Dekay Jam E., Scudder S. H., Aaron E. M., Comstock J. Henry, Folsam A. C. M. D., Richmond A. B., Schmelter H. P. O., Snow F. H., Zesch Fr. Eddig már körülbelül 7000 entomologus több mint 30000 munkát, értekezést adott ki. A rovarok morfologiájával mintegy 600, életjelenségeivel több mint 1000, a kártékony rovarokkal 2500, hasznos rovarokkal több mint 2000, méhekkel és selyemlepkével 500 munka, rendszertanilag pedig 100 nagy mű jelent meg. Hazánkban 1870-1890-ig mintegy 900 külön munka, értekezés vagy kisebb cikk jelent meg, részint önállóan, részint különböző folyóiratokban.
