Eufrátesz
Eufrátesz (örményül: Efrad, törökül és arabul: Frat, héberül: Prath, a babiloniai és assziriai feliratokban: Puraatu, ó-persául: Ufratu), folyó az ázsiai török birodalomban. Az örmény felföldön, az Ararat és Erzerum közt elnyuló 3000 m. magas hegyláncon ered két ágból. A D-i a Murad-csaj, az Ararat mellett a Van tótól É-ra, az É-i, a Kara-szu pedig Erzerum közelében fakad; mindkét ág K-ről Ny-nak folyik és a Keban-Ma'aden nevü kis város fölött egyesül és fölveszi az E. nevet, azután D-nek fordul, áttör a Tauruszon, a melyben sokszor igen szük völgyben számos kanyarulatot tesz. Balisznál ujra irányt változtat, DK-i folyásuvá lesz és ez irányát, leszámítva a számos kisebb kanyarulatát, megtartja a tengerig. Balisz fölött jóval kilép a magas hegyek vidékéről, alatta pedig a mezopotamiai sikságon folytatja utját, folyása azután lassabbá és kanyargóssá válik. Chesney angol ezredes szerint az E. egész hossza 2860 km. Biredsikig esése km.-enkint 2,4 m., Biredsiken alul pedig 0,1 m. Az E. forrás-ágai és maga a folyó is, mig a Tauruszból ki nem lép, számos mellékvizet vesznek föl; ezek között a legjelentékenyebbek: a Komer-szu, a Csamurli-szu, a Tokmah-szu, a Gök-szu és a Szadsur-szu, amelyek mind nyugatról torkolnak; Balisz alatt a Belik-szu és a Khabur szakadnak még bele balról. Kornanál az É. sz. 31° alatt egyesül a Tigrissel, hogy Sattel-Arab néven a Persa öbölbe torkoljék. Az E. és Tigris, miként a Nilus, évenkint ki szokott áradni, áradása márciusban kezdődik, május vége felé éri el rendesen a legnagyobb vizállását, mintegy öt hétig megtartja ezt, amely idő alatt igen gyors folyásu, szeptember közepén vagy október havában van a legalacsonyabb vizállása. Hitnél átlag 2065 m3 vizet hord magával másodpercenként. Az antik időkben nagy és hoszszu csatornákban vezették le az E. fölös vizét a körülötte elterülő földek öntözésére; a csatornák a tatárcsordák betörései és a török kormány gondatlansága folytán bedugultak és nem termékenyítik többé a földet, hanem veszedelmes mocsarokká alakulnak és főképen Diranieh és Korna közt kigőzölgéseikkel egészségtelenné teszik környéküket. Aránylag legegészségesebb Khaidea klimája télen át. Egykori virágzó állapotát az E. környékének csak egyes romok árulják még el. Gőzhajókkal ritkán, leginkább csak tutajokkal járnak rajta. Azon remény, hogy Európa és K. India közt fontos vizi uttá váljék, nem teljesedett be. V. ö. Chesney: Narrative of the E. expedition. London 1868.
