Évgyürü
Évgyürü v- évreteg (növ., stata ligni annotina seu annuli annotini), a fa keresztmetszésén szabad szemmel is látható karikák, vagyis a fás növények vastagodása folytán, évenkint keletkező faréteg, melyet mint évi növekedést a nép már régen felismert s a fa éveit róla számolta le. Az É. név leginkább keresztmetszet képétől ered, valóságban azonban inkább évhenger, mert a fa hoszszán végighuzódik. A forró vidéki fák belseje egyenletes, vagyis keresztmetszetén É. nem látható, mert egész esztendőn át meglehetős egyenletesen vastagodnak. Az É.-kről a fa életkorát, a rétegek szélességéről megismerjük azokat az éveket, melyek a növekedésre kedvezők vagy hátráltatók voltak. Az É. ugy származik, hogy a kambium a tenyészet végén, a fáké már augusztusban megszünteti a működését vagyis a vastagítást és egész tavaszig szünetel. Ekkor uj fa- és háncs-réteget hoz létre, hanem a háncs nem lesz réteges. A tavasz elején keletkező fában az edények meg a fasejtek tágasabb térségüek, sőt az edények is nagyobb számuak. A későbbi edények belső térsége szükebb, a száma is mindinkább kevesebb, ugy hogy az utoljára alakult faszövetben alig van v. éppen nincs edény. Ezeken kivül a később keletkező fasejtek fala vastagabb, a belseje is szükebb. Ennek folytán lesz a fa külső öve, vagyis a nyári v. őszi pászta (Herbstholz) sokkal tömöttebb és keményebb, mint a tavaszi pászta, vagyis az É. belső öve. Az É. belső és külső öve lassanként elmosódik egymásba, a szélök jobban eltérő, valamint a külső öv is élesen különválik a következő tavaszkor jelentkező laza rétegtől. Az É. hosszmetszetének darabja a deszkán mint láng (l. Deszkaláng) látszik. Az É.-k száma némelykor nem felel meg az esztendő számának, a mióta t. i. a fa él, mert némely esztendőben két É. is keletkezik. A tülevelüek edénynyalábjában (l. az ábrát)
Az erdei fenyő keresztmetszete. F a tavaszi fa,
H az őszi fa, J az esztendei határ. A bélsugarak
fekete pontja a gyantacsatornát jelenti.
az elsőrendü szövetek létrejötte után több edény nem képződik, hanem csakis áledény meg kevés faparenchyma. A tavaszszal keletkező áledények belseje tágasabb, a fala pedig vékonyabb; ősz felé ellenben az áledény szükebb és vastagabb falu, s a fenyőfélék É.-je ettől ered.
É.-k keletkeznek a szarvasmarha szarvtövein és pedig teheneknél állítólag a vemhességtől, de esetleg a szőrváltástól is - mert bikák és ökrök szarvtövein is láthatók. Az É.-k a szarvasmarha korának meghatározására használtatnak ugy, hogy az egy szarvon megolvasható É.-k számához még annyi esztendőt számítanak, ahány év kell a marhának, hogy kifejlődjék, mert az első évgyürü az éppen kifejlődött marhánál, azután pedig évenkint egy É. képződik. Az É.-k azonban gyakran tökéletlenül fejlődnek ki, s ekkor nehezen olvashatók meg.
