Exosztózis
Exosztózis (gör.), csontkinövés. Ujonnan képezett csontanyag, mely a csontok külső (igen ritkán belső) felszinén képződik rendetlen alaku göbök, tövisek, laposabban szétterülő daganatok, vagy nagyobb tömegü egyenetlen felszinü gömbalaku daganatok alakjában és a csonttal szorosan összefügg. Leginkább az izületeket képező csontvégeken, inak tapadási helyein, a kisebb csontok végein (ujjpercek izületei) a koponya hátsó részén, a koponya belső felszinén, medencecsontok belső felszinén fordulnak elő, ritkábban a hosszu végtagcsontok középrészén (testén), hol azután inkább laposan szétterülők, mig az izületek közelében szálkás, tövises, göbös alakuak és nagyobb számmal vannak. A csontkinövés oka valamely lassan lefolyó gyuladás, többnyire a csonthártyán vagy ennek közelében; gyakran ismétlődő kisfoku ingerlés, inak, izmok tapadó helyén az erőltetett működtetés, vagy néha ki nem mutatható ok (valódi daganatképződés). A koponya belsejében és tetején szifilitikus csonthártyagyuladás eredményei szoktak lenni, éppugy a hosszucsontok középrészén is p. a sipcsonton, hol hosszu ideig tartó alszár-fekély eredményei is lehetnek. Helyük szerint különböző jelentőségüek. A felszinesen fekvők nem alkalmatlanok, kivéve ha ideget vagy véreret nyomnak s ezzel fájdalmat vagy keringésben zavart okoznak; de a test belső üregei felé nézők ezen üregek tartalmára káros hatásuak lehetnek, p. a medencecsontokon levő legyőzhetetlen szülési akadályt képezhet, a koponyacsontok belső felszinén levők pedig az agyat nyomva, veszélythozók lehetnek. Véres sebészeti műtétellel a felszinesen fekvők eltávolíthatók, de igen sokszor a végtag csonkítását teszik szükségessé.
