F
F (hang), az ajakhangok közé tartozó réshang, melyet az alsó ajakkal s a felső fogsorral képezünk. Ugyanugy képezzük, csakhogy zöngével, a «lágy» v-t, melylyel e «kemény» f szabályszerüen váltakozik, p. az évfolyamot igy ejtjük: éffolyam, vivtak h. viftak (nyugoti nyelvjárásokban hatvan, hetven, kötve helyett hatfan, hetfen, kötfe). V. ö. Mássalhangzók, Hangok. Eredeti szavainkban a szókezdő f ősi ugor p-ből lett, p. fej: finn pää. fan: puu, fél: puoli (1/2). De latin, olasz és német eredetü szavaink közt is sok van f kezdetü, p. forma, fáklya, fánk.
