Facsusztatás
Facsusztatás, szálfákból v. deszkákból, vagy mind a két anyagból vegyesen szerkesztett váluszerü csatornák, melyekbe a fa bedobva, magától lefelé csuszik. A tulajdonképi csatornát és annak talapzatát lehet megkülönböztetni. A csatorna legtöbb esetben 15-25 cm. vastag, 6-8 méterre rövidített egyenlő hosszu szálfákból készül, melyek száma a szerint, amint hasábfát vagy tönköket, vagy pedig szálfákat akarnak csusztatni, 3-12 darabot tesz. Ezek azután részint egymás között, részint pedig a közös ászkokhoz e (l. 1. ábra)
1. ábra. Szálfákból készült facsusztató.
akként erősíttetnek meg faszegekkel, fapeckekkel, sőt külön támasztékkal, hogy körives v. félkörü, v. pedig féleliptikus csatornát alkotnak, melynek felső szélessége a hasábcsusztatóknál 0,30-0,40 méter, mélysége 0,15-0,30 méter; a szálfacsusztatóknál pedig felső szélessége 0,80-1,60 méter és mélysége 0,30-0,60 méter. Az ilyen 6-8 méter hosszu csatornarészt csusztatószakasznak nevezik. Sok ilyen szakasz egyesítéséből származik azután maga a csusztató, mely 3 kilom. hosszu is lehet, és a körülmények szerint v. a földön fekszik, v. a földbe van beeresztve, v. pedig a föld fölött többé-kevésbbé magasan halad. Ez esetben vastag rudakból és tönkökből összeilleszetett állványokon (jármokon, bakokon, kalodákon) nyugszik. Szabály szerint minden szakaszt a két végén és a közepén alá kell támasztani. A 2. ábra
2. ábra. Szálfából és deszkából készült facsusztató.
oly mellékcsusztatót mutat, melynek talpfáit vastag deszka pótolja; a 3. ábra
3. ábra. Deszkából készült facsusztató.
pedig átszállíthatót, mely három darab közönséges deszkából van összeállítva. A facsusztatókban a fa, a csusztató állapota (száraz, locsolt, havas v. jeges) és a fa nagysága szerint 12-28 m. másodpercenkinti sebességgel halad.
