Farzisztán,
Farzisztán, tartomány Persia DNy-i részében a Persa-öböl partján, amely ezt 450 km.-nyi hosszuságban mossa; ÉNy-on Khuzisztán, É-on Irak-Adsmi, K-en és DK-en Kirman határolják. A szabálytalan négyszög alaku tartomány területe 137,600 km2. Felülete. Benne két egymástól lényegesen különböző vidéket lehet megkülönböztetni. A tenger melletti alacsony vidéket Garmszir v. Dezsisztannak, a magas részét Szerdzir v. Szerhadnak hivják. A Busirtól Yezdig vont vonalon a következő magasságokat találni: Siraz 1300, Kenare (Persepolis) 1500, Mesedi-Murgab 2000, Debbid 2500 és Yezd 1200 m., amiből látszik, hogy F. a Persa-öblöt s az Irani fensikot elválasztó hegyes vidéket foglalja magában. A jól öntözött tartományban két nagyobb tó is van, a Deriah-i-Niriz v. Bakhtegan, amelybe a Bendemir folyó szakad és a Mahluiah. A parti folyók közt a legnagyobb a Presztaf és a Szefid-rud. Az alacsony részeken a meleg igen nagy és az éghajlat egészségtelen, a magasabb részeken a nyár aránylag nem meleg, a tél igen hideg, a tavasz és ősz nagyon kellemes. A föld termékeny, a persa és arab költők a Sabbevant földi paradicsomnak irják le. A főtermékek a rizs, déli gyümölcsök, datolya, szőllő, olajfa, pamut és a jóságáról hires dohány, azonkivül a kosenill és a rózsa. A lakosság, amelynek számát megközelítőleg is alig ismerik, városi és hegyi-pásztori osztályra oszlk, mindkettő a kurd luri törzshöz tartozik és két nagy ágra oszlik: a mamazoni és kugelu ágra; amaz 3-4000 családból áll és Siraz meg az öböl közt lakik; emez állitólag mintegy 14,000 család, Khuzisztán és Lurisztán határainál. A főváros Siraz, főkereskedelmi hely Busir. F. történelmi szempontból Persia legérdeksebb tartománya. Itt uralkodott Cyrus, a persa királyság alapítója. Az achemenidák és szasszanidák itt hagytak hátra legtöbb emléket és romot, névszerint Persepolisban. Isztahakarban, Nakh-i-Rusztanban, Darabghirben, Salipurban stb.
