Fedezett ut
Fedezett ut (franc. chemin couvert, ném. Gedeckter Weg), erődítéseken a külső árokszél és a sikamnak az erődítés felé hajló lejtje között készített ut, melyen a csapatok az ellenség általi közvetlen lődöztetés ellen biztosítva vannak. Ha csak járó őröknek cirkálására szolgál, akkor keskeny (1,5-2 m.) s Ronde-utnak nevezik; ha ellenben védővonalnak van berendezve, akkor 3-6 m. széles. F.-akat csakis a XVI. sz. óta építettek, és pedig többnyire csakis várak elé, tábori erődítéseknél igen ritkán alkalmazták. A F.-nak két rendeltetése volt: először, hogy arról a sikamot lövedékekkel lehessen pásztázni és másdszor, hogy kirohanásra rendelt csapatok azokon gyülekezhessenek, harcra rendeztethessenek s a kirohanás után az erődítés bármely pontjának F.-jára visszavonulhassanak s ne legyenek ilyenkor kénytelenek csakis az erődítés kevés kapui felé tartani. Az erődítés be- és kiszögellő részein a F. kis tereket képez, amelyek gyülekező helyekül szolgálnak s amelyekre ezelőtt kis menedékerődöket (reduits) építettek. Hogy az ellenség a F. egyes vonalait (ágait) hosszában végig ne lődöztethesse, azokon harántgátakat (traverses) hányattak fel. A jelenkori tüzérség nagy hatásképességénél fogva a F. fontossága csökket és szükség sincsen már reá, mert az erődítéseket most már nem szakadatlanul összefüggő védővonalak, hanem egyes erődök és ágyusáncok közötti térközökön történnek.
