Felhőalakok

Teljes szövegű keresés

Felhőalakok (l. a mellékelt szines képet). A felhők tudományos elveken alapuló, pontos osztályozása mai napig nincs meg. Az osztályozás alapja mindeddig az alak, melyben a felhő megmutatkozik, mivel egyazon felhőképződmény más-más alakot ölt, amint azt elől vagy hárulról, jobbról- vagy balról a zenitben vagy a horizonton nézzük, könnyen átlátni, hogy a F. szigoru megkülönböztetése aránylag nehéz. A legrégibb és ma is legelterjedtebb osztályozás a Howard-féle: e szerint 4 főalakot: Cirrus (fodros), Stratus (réteges), Cumulus (gomoly) és Nimbus (esőfelhő) és az ezek összetevéséből származó kombinált mellékalakokat különböztetnek meg. A Howard-féle elnevezések világszerte el vannak fogadva, de sajnos, hogy nem mindenütt szolgál ugyanazon név ugyanazon alak megjelölésére. A nehézség egyik kutforrása kétségtelen az, hogy oly határozatlan és változékony alakok szavakban alig jellemezhetők kellően; felhőrajzok pedig a valóságot nem adják hiven vissza, másrészt fotográfiákban az ég kékje és a felhő körvonalai összefolynak. Ujabban tehát a felhők terminológiájához, melyet Abercromby és Hildebrandsson állapítottak meg, szines felhőképek gyüjteményét adták ki. (Atlas de nuages, Hildebrandsson, Köppen és Neumayertől, Hamburg, 1890.), melyet a nemzetközi meteorologiai kongresszus is ajánl arra a célra, hogy a felhők elnevezésében mindenütt egységes eljárás honosodjék meg, mert különböző helyeken eszközölt megfigyelések egyáltalán csak akkor hasonlíthatók össze, ha ugyanazon fogalom számára mindenütt ugyanazzal az elnevezéssel élnek. A mellékelt felhőképek az említett 3 szerző felhőatlasza után készültek, melyben egészben 10 felhőalak van elfogadva.

1. Cirrus.
1. A Cirrus (fodros, fürtös F.), hol finom fehér fonalak alakjában jelenik meg, hol kuszált pókhálónak látszik, hol pedig szalag módjára huzódik a szemhatár egy bizonyos pontja felé. A Cirrus a legmagasabb felhő és megfigyelése igen fontos ugy az elmélet mint a prognosztika szempontjából.

2. Cirro-Stratus.
2. A Cirro-Stratus vékony fehéres fátyol, mely az eget bevonja s azt néha párásnak tünteti fel, néha a nap és hold körül fényes gyürüket mutat. A Cirrus és Cirro-Stratus finom jégkristályokból állnak s átlagos magasságuk Abercromby és Hildebrandsson szerint 9000 m.

3. Cirro-Cumulus
3. Cirro-Cumulus névvel azokat a fehéres kerekded felhőcskéket illetik, melyek hol csoportosan, hol pedig sorban rendezve mutatkoznak és melyek között az ég kékje kilátszik. Népies nyelven báránykáknak hijják.

4. Alto-Cumulus v. Cumulo-Cirrus
4. Alto-Cumulus v. Cumulo-Cirrus nagyobb bárányfelhők, melyeknél az egyes felhők jobban összefolynak és főleg a csoport közepén vaskosabbak mint a szélén, hol nem ritkán Cirrocumulusba mennek át.

5. Alto-Stratus (Strato-Cirrus)
5. Alto-Stratus (Strato-Cirrus) szürkés felhőfátyol, mely a nap és hold táján fényesebb foltot mutat ugyan, de nap- ill. holdgyürüt már nem. Az ábrán az altostratus alján alacsonyan járó, sötét felhőrongyokat látni (fractonimbus). A 3., 4. és 5. számok alatt elsorolt felhők középmagasságuak s átlagban 3000-7000 m.-nyire vannak a föld felett.

6. Strato-Cumulus
6. Strato-Cumulus (réteges gomolyfelhők) nagyobb tömegü, sötétes, a szemhatár alján réteges felhőhalmaz, mely télen heteken át van az égen és annak egyforma szürke szint ad.

7. Nimbus
7. Nimbus (esőfelhő) sötét, sürü és alaktalan felhőtömeg, melyből eső vagy hó hull le; hézagaiban gyakran Altostratus réteg látható. A 6. és 7. számuak alacsony felhők, 1000-2000 m. középmagassággal.

8. Cumulus
8. Cumulus (gomoly) télen egészen hiányzik, nyár idején pedig leggyakoribb felhőalak. A délutáni órákban fejlődik a felszálló légáramlatban és rendszerint folyton növekedik, mire este felé megint eltünik. Teteje gömbalaku, alapja vizszintes és körvonalai élesen határolják; teteje vagy 1800, alja pedig körülbelül 1400 m-nyire van a föld fölött.

9. Cumulo-Nimbus
9. Cumulo-Nimbus (zivataros felleg), mint hatalmas, égnek tornyosuló felhőtömeg jelentkezik, melyből zivataros jelenségek kiséretében zápor, jég esik; felül cirrus-szerü fátyolt, alul pedig nimbus-szerü képződményt mutat. Teteje 3000-5000 m., alja körülbelül 1400 m. magas.

10. Stratus
10. Stratus (réteges felleg) alatt ujabban a magas (1000 m.) ködöt értik, tehát az alsó légrétegek kondenzációjának azt a termékét, mely sem esős időben, sem pedig közvetetlenül a földön nem létesül.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages