Fergana
Fergana, az egykori Khokand khánság, jelenleg orosz Turkesztán tartománya Zerafsan, Szir-Darja, Szemirjecsinszk, Kasgaria és a független Pamir közt, 92342 km2 területtel, (1891) 804949 lak. (1 km2-re 8,7). Minden oldalról hegyek környékezik, kivéve Ny-on azon medencét, amelyen a Szir-Darja középső folyása van, s a mely F. magvát alkotja. E hegyek É-on Csotkal nevet viselnek, közép magasságuak s az Ala-Tauhoz csatlakoznak. D-en azonban, ahol Lai-Tagnak hivják s a Tien-San folytatásai, 4-5000 m. magasra emelkednek. A Szir-Darja az északi hegylánc áttörése után lép a F.-i medencébe Narin néven; Namangan közelében fölveszi a Kara-Darját, ezenkivül az Usszun-Achmedet, a Kasszan-Szut; egyéb folyók: az Iszkidsan, az Iszfairan, a Sakimardan, a Szok és az Iszfara. Mindezen folyók nagyobb részének vizét öntözésre használják fel és igy a földet termékenynyé teszik. Az öntöző csatornák különösen jelentékenyek a Szir balpartján Bis-Ariktól Osig; a jobb parton a Narin és a Kara-Darja közt, amely rész Turkesztán legtermékenyebb földje, az Iszfara és Szok meg Uadil közt, amelyet Ravat és Baimak közt egy köves puszta szakít meg, végre a hegyek közt É-on, K-en és D-en egy harmadik öv gazdag buja legelőkben. E termékeny részeket kopár, sok helyen köves vagy homokos puszták választják el egymástól és csak a folyók völgyei, amelyeket gazdag növényzet takar, füzik össze. A három nagy néptörzs, amelyek F. birtokában osztoznak, e három termékeny részt tartja elfoglalva; az elsőn a szártok és öszbégek, a másodikon a tadsikok és a harmadikon a kara-kirgizek élnek. A kirgiz-kaizakok, a kara-kalpakok, a turukok, a lulik és maszangok részben a Szir-Darja parjain nomadizálnak. F. éghajlata nagyobbára nagy különbségeket tüntet föl; a nyár forró; Margalinban a hőség gyakran 40°-ra emelkedik föl az árnyékban; Andidsan és Namangan mérsékelt éghajlatnak örvendenek; Osban pedig csaknem örökös a tavasz; a Garmszal, a Szir völgyének forró szele, ott nem érezhető. A homokos és köves területeken a nyár különösen forró és a szélviharok gyakoriak; télen ennek dacára a hideg dermesztő és a hőmérő -22, sőt -25°-ra is leszáll. A hegyeken a forróság nem oly nagy, de a hideg dermesztő; legzordabb az Alai felső völgye és a Kara-Kul medencéje. A növényzet az egyes tájak szerint változik. A Szir partjait nagyobbára magas fü takarja, az öntözött vidékeken nagy számmal vannak a nemes és déli gyümölcsök, kitünő szőlő- és dinnyefélék; a gabonanemüeken kivül termesztenek rizst, kukoricát, pamutot, sorghum vulgarist; a köves és homokos puszták kopárak; a havasi növényzet a magasabb hegyeken él; az É-i részeken nagy kiterjedésüek a fenyőerdők is. A szántóföldek 660000 ha-t, (9%), a legelők 3300000 (44,8%), a puszták pedig 3410000 ha-t (46,2%) foglalnak el. Az állattenyésztésre az éghajlat és a nagy kiterjedésü legelők igen alkalmasak; a házi állatok erősek és igen jó munkabirók. Kosztenko szerint van 38294 teve, 213760 ló, 220717 szarvasmarha és 1260000 juh; azonkivül tartanak szamarakat, kecskéket és ujabban az orosz kormány ösztönzésére a selyemhernyó-tenyésztés ujra jobban kezd elterjedni. Értékes ásványokban a hegyek igen gazdagok; ólom- és vasércek, kőszén, ametiszt, ezüst ércek, Andidsán kerületben pedig kitünő minőségü nafta található. A házi ipar a legszükségesebb ruházati iparcikkek előállítására szorítkozik. A tartomány 5 kerületre oszlik; ezek: Kokand, Andidsan, Margilan, Namangan és Os. A nagyobb helységeket szekérutak kötik össze; a főváros Kokand, nagyobb helységek még Namangan, Andidsan, Os, Gulcsa, Margitan, Uszkend és Ucs-Kurgan. - F. a régi görögök Szogdianajának É-i részét alkotta; az ujkorban Kokand (l.o.) néven Közép-Ázsiában jelentékeny szerepet játszott. 1876. az oroszok elfoglalták és 1891. a Pamirnak tőle D-re fekvő részeit szintén megszállották, ami ellen Anglia és Kina tiltakoztak ugyan, de látható hatás nélkül. V. ö. Fedsenko, Reise in Kokan. Pet. Mitth. 1871.; Mitchell, F. Geogr. Magazine 1876.; Schuyler, Turkistan 1876.
