Fok
Fok (gradus), néhány mérőeszköznél a beosztás v. skála osztályrészeinek neve: p. a hőmérőnél s néhány areométernél (Baumé-féle fokok, l. Areometer). A geometriában a F. a szög és köriv mérésének gyakorlati egysége. Egy szögfok a derékszögnek, egy ivfok a quadransnak (1/4 kör) a 90-ed része. Tehát a teljes szög és az egész kör 360 foku. Ugy a szögek, mint a körivek mérésénél a F. 60 percre s a perc 60 másodpercre van felosztva. A F., perc és másodperc jelei: °, ' és ". P. 10° 15' 36,25" = 10 fok, 15 perc, 36,25 másodperc. Franciaországban a forradalom és az első császárság alatt a derékszöget és a quadranst 100 F.-ra, a F.-ot 100 percre s a percet 100 másodpercre osztották. A restauráció alatt azonban e felosztással felhagytak.
Az algebrában egész kifejezések és algebrai egyenletek fokáról szólunk. P. a következő egyenletben: 3 x2y4 + 2 xy3 + 7 z2 = 0 a baloldalon levő többtagu egész kifejezés egyes tagjainak foka rendre 2 + 4 = 6, 1 + 3 = 4, 2, vagyis a kitevők összegei. Ezen összegek közül a legnagyobbik (6) megadja a többtagunak s egyuttal az egyenletnek F.-át.
F., a földrajzban a szárazföldnek a tengerbe nyuló kiszögellése. A hajósokra nézve fontosak, mint tájékoztató pontok, amennyiben messzebbre látszanak, mint a partok hátrább eső részei. Némely F., melynek közelében szirtzátonyok vagy homokzátonyok vannak, vagy gyakran háborgó tenger, veszélyességéről hires. Más F.-ok tövében jeles kikötők vannak, melyeket a F. védelmez hullám és szél ellen. Hires F. Európában Gibraltár-fok, Afrikában a Jóreménység-foka.
F. a vizépítészetben, mellékágszerü bemélyedés vmely folyó árterén, melynek feneke azonban a kis viz szintje fölött van, ugy hogy leginkább csak az árvizek ki- és visszavezetésére szolgál. Rendszerint csak a meder közelében van élesebben kifejlődve, ettől távolodva lassanként eltünik, illetve vizfenékké szélesedik ki. - F. továbbá az a földköz, mely egyesülő vizek közt fekszik s rendszerint jó halászóhelyeket alkot.
F. az építészetben az a hely, ahol egy sik végződik és egy másik - rendesen rá merőleges - kezdődik. Ilyen helyek p. a falaknak emeletenkénti vékonyodása fölfelé (l. Ponkolt falak) vagy az alapozásnak lépcsőzetes szélesbedése lefelé; a lépcsők egyes F.-okból állanak (l. Lépcsőfok) és a támasztó pillérek sokszor fokozatosan erősbödnek lefelé stb. - F. a várbástyák kerek kiszögellése; várfok a m. rondella. A várfokon emelt épületben tartották a védelmi eszközöket, melynek egyik-másik helyisége börtönül is szolgált; ez volt a fokház, melyből, mint Szily Kálmán a Nyelvőrben kimutatta, lett a mai fogház.
F. a zenében, a skálák zöngéire vonatkozó kifejezés, azoknak egymástóli magasságát vagy mélységét jelezve. Első F. valamely skála kiinduló zöngéje, p. a C skálában a c, bármely nyolcadban. Ehhez a második fok a d, a harmadik az é és igy tovább. A zeneelmélet- és a harmóniatanban fok szerint jeleztetnek mindama harmóniák, melyek bizonyos skála természetes hangjai s azoknak egymáshozi távolsági viszonyaiból keletkeznek. Igy szokás p. mondani, hogy egy durskála első, negyedik, ötödik fokán kemény, második, harmadik, hatodik fokán lágy, hetedik fokán pedig szükített hármas hangzat áll elő harmadközi építkezés folytán. - F. végül a metsző-vágószerszámoknak hátrésze, szemben az éllel.
