Futómadarak
Futómadarak (Cursores), a madarak egyik rendje. Ide nagyobbrészt óriási nagyságu, részint kihalt, részint kihaló félben levő madarak tartoznak, melyek leginkább eltérnek az általános madártipustól azáltal, hogy lapos, paizsalaku mellcsontjukon taraj nincsen, amiért is lapos- vagy simamellüeknek (Ratitae v. Platysternae) is neveztetnek. Evvel szorosan összefügg, hogy helyváltoztatási módjuk is, mert röpülő izmaik nincsenek tökéletesen kifejlődve és szárnyaik is durványosak, röpülésre nem alkalmasak. Ehhez járul még, hogy csontjaik velőtartalmu, medencéjük többnyire zárt, testök pedig nehézkes, a tolllobogón a horgacskák hiányoznak, amiért is a lobogó nem merev, sőt némelyeké (kazuár) az emlősök szőrhez hasonló; továbbá a csapó tollak, alsó gégefő és a farmirigy hiánya. E helyett azonban hátsó végtagjaik vannak erősen kifejlődve; futás lévén egyedüli helyváltoztatási módjuk, amiért is lábaik erősek, kiválóan gyors futásra alkalmasak. 2-4 ujjuak és fegyverül is használják. Nagy tojásaikat a földre rakják, melyeket nappal bekaparnak és rajta a himek, gyakran azonban felváltva a nősténynyel is éjjel ülnek, vagy pedig a kiköltést a nap melegére bizzák. Kizárólag a melegebb vagy a déli félgömb mérsékelt öve alatt fekvő sikságon tartózkodnak. Jelenleg 17 faja él. Felosztják öt családra, ugymint: 1. Kiw-félék Apterygidae). Hosszu, nyulánk csőrrel, négy lábujjal. 2. Moa-félék (Dinornithidae). Kihalt ősvilági, óriási madarak, mint a Dinornis, Palapteryx és Aepyornis. 3. Kazuár-félék (Casuaridae), összenyomott csőrrel és háromujju lábbal, mint a kazuár és az amu. 4. A Nandu-félék (Rheidae), csőrük már szélesebb, 3 lábujjal és nyilt medencével. 5. A strucfélék (Struthionidae), lapult csőrrel, zárt medencével és 2 lábujjal.
