Gelléri
Gelléri Mór, iró, iparegyesületi aligazgató, szül. Apátfalván, Makó mellett, 1854 jan. 14. Szarvason gimnáziumi, Szegeden kereskedelmi tanulmányokat végzett. hajlandósága az irodalmi pályára vonta s 1869. jelentek meg első dolgozatai a szegedi ujságokban. Majd Budapestre jött s bejutott az orsz. iparegyesülethez irnoknak. Ettől fogva az ipari irodalom munkása lett, 1872. fogva szerkesztvén az iparos szövetség közlönyét, a Heti postát s 1873. a Kézműiparosok Lapját. 1874. visszatért Szegedre s 1876., az országos iparkiállításra való tekintettel, megalapította az Alföldi iparlapot. Az 1876-ki szegedi kiállításnak titkára volt. 1879. állandóan Budapestre költözött s előbb a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapot, majd a Magyar Iparosok Lapját szerkesztette. 1880. az országos iparegyesület titkárának választotta. Az 1881-ki országos nőiparkiállítás és a kereskedelmi muzeum megvalósítását az ő tevékenysége segítette elő. 1872 óta részt vett a legtöbb vidéki kiállításon, többnyire mint a biráló bizottságnak tagja. 1893. a kereskedelmi miniszter kinevezte az 1896-ki ezredéves országos kiállítás titkárává s ugyanekkor az országos iparegyesület is elismerést nyujtott érdemeiért azzal, hogy aligazgatójának választotta. G. az országos ipartanács, az országos háziiparbizottság és az országos iparoktatási bizottság tagja. A szaklapokon kivül a napi sajtónak is munkása. Belső dolgozótársa az Egyetértésnek, vezetvén e lap ipari és kiállítási rovatait. G. választmányi s igazgatósági tagja a hirlapirói egyesületnek s a hirlapirók nyugdijintézetének, s 1894 óta az Otthon irói és hirlapirói kör gazdája. 1889 óta a magyar szabadkőművesi nagypáholy főtitkára. Nagy munkásságot fejtett s fejt ki a szabadkőművesi irodalom terén is, szerkesztvén a nagypáholy hivatalos lapját, a Keletet s irván brosurákat a szabadkőművesség ügyeiről s ez intézmény érdekében. Főbb művei: A magyar ipar uttörői (Budapest 1887); Ötven év a magyar ipar történetéből (u. o. 1892). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
