Gyalu,
Gyalu, fára. Fürészszel a fából készülő tárgyat közelítőleg ki lehet alakítani, de fölületeit nem lehet kellően kisimítani. Erre szolgál a Gy. Alkotó részei: a tok, a talp, a forgácslyuk, a száda v. forgácskés, a Gy.-vas és ennek tartó készüléke az ék v. sróf. A tok többnyire fából, néha vasból is, a talp fából, vasból, csontból stb. készülhet. A kés élének alakja szerint van egyenes, ives, tört élü, s egyenes és ives vonalakból vegyest összeállított Gy. A vas szerkezete szerint van egyszerü és fedővassal fölszerelt Gy. (dupla Gy.). A fedővas arra való, hogy az a fa Gy. jó forgácsolásra beállított késétől elválasztott forgácsokat, mielőtt még a fa rugalmassága folytán a munkafelület irányában tovább kihasadhatnának, eltörje. A fedővas mindig egy kissé hajlott kovácsvasból való vaslemez, melyet sróffal vagy más módon a Gy.-kés fele elé állíthatni. Működésmódja és rendeltetése szerint sokféle a Gy. Egyenes, sikfölület finomra való gyalulásnál a művelet a következő: A keskeny, ives élü vassal ellátott nagyoló-Gy.-val eltávolítjuk nagyjában a fölület durvaságait és fölösleges anyagának legnagyobb részét; folytatólagosan az egyszerü simító-Gy.-val v. simító eresztő-Gy.-val egyengetjük, még inkább pedig a födővasu (dupla) Gy.-val v. födővasu (dupla) eresztő-Gy.-val. A párkány-Gy.-t éles sarkok kitisztitására, a fogas Gy.-t az összeenyvezendő fölületek fölborzolására, a szántalpu Gy.-t homoru fölületekhez, a fenék-gy.-t mélyedések fenekének simítására, az aj- vagy sánc Gy.-t aj-ak készítésére, az eresztvényes gy.-t eresztvény (Feder), az eresztékes Gy.-t ereszték készítésére használják. Falazat-Gy.-t hátfalak, lemezelő Gy. ajtó- stb. bélletek széleinek alakítására; tapasz-aj-Gy. ablakok rámafáinak egyszeri gyalulására való kialakítására. Utóbbi gy.-k gyakran lényeges méreteikkel elállíthatók. Ráma- és párkány-lécek készítésére egyes v. összetett párkányelemek szerint alakított, késsel felszerelt Gy.-kat használunk. Ezenkivül van számos különleges célra szolgáló Gy., p. gyujtószálka-Gy. (Rómer-féle Gy., magyar találmány), csöves Gy., tollszár-Gy., skatulyaforgács-Gy., talpkéreg-Gy. stb. Más faipari ágakban szintén különleges alaku és elnevezésü Gy.-k vannak; igy p. a kádár használ: hántó-, porzó-, homorító-, bütü-, takarító-, aj-, csinvágó-, kecske- (v. eresztőpad-), fenék-, himző-, iker-Gy.-t. A Gy. főrészén, a késen, mint minden szerszámon, háromféle szöget különböztetünk meg: az élszöget, az elhelyezési és (a kettő együttéve) a metszőszöget. Ezen szögek közönséges gy.-k-nál következő határok között váltakoznak: Az élszög 
= 19°-34° az elhelyezési szög = 15°-28°; a metszőszög 44°-57°. Fogas Gy.-nál a metszőszög 63°-79° között van. Különleges Gy.-kések a Skriván-félék, hol a párkányelemeket jelző kés keresztmetszete a gyalulandó párkányléc profilját adja, amellett pedig még ivben meg van hajlítva.
= 19°-34° az elhelyezési szög = 15°-28°; a metszőszög 44°-57°. Fogas Gy.-nál a metszőszög 63°-79° között van. Különleges Gy.-kések a Skriván-félék, hol a párkányelemeket jelző kés keresztmetszete a gyalulandó párkányléc profilját adja, amellett pedig még ivben meg van hajlítva.
