Győr-
Győr-nemzetségének őse - Kézai szerint - lébényi Pót, vagy Erneszt, ki sok vitézzel jött be Magyarországba s tőle származik Konrád altenburgi gróf. Oklevelesen ismert első tagja István fia Csépán (István), 1205-9. Bács vármegye főispánja s az ország nádora, testvére Pót pedig mosonyi főispán. Csépán Pót testvére meggyilkoltatása után 1209-10. nádor, utóbb kevei főispán volt. Kérésökre II. András már 1208. megerősítette a lébényi benedek-rendi apátság alapító-levelét. Pót nádor fia, Pót, II. András uralkodásának utolsó éveiben sok hatalmaskodást követett el. A család több tagja viselt azután comesi méltóságot; kitünt közülök Konrád, ki 1282. táján várat építtetett az ország határán. Unokájának, Csálának, Jakab leányának Szerecsen Miske vagy Mizse fiával történt eljegyzését 1318. felbontotta Tamás, esztergomi érsek, mert ez a leány 7 éves korában és szüleinek beleegyezése nélkül történt, s mivel a legényt messze utazván, az időközben felserdült leány nem is ismerte. A nemzetséget 1375. említik utoljára az oklevelek; belőle vált ki a szerdahelyi Dersffyek, Imreffyek és Gyulaiak családja. A nemzetség 80 birtoka jobbadán Baranya- és Mosony-megyében feküdt. V. ö. Wertner, Nemzetségek, l. 291-306.
