Haberle
Haberle Károly Konstantin Keresztély, német meteorologus, mineralogus és hazánkra nézve botanikus, szül. Erfurtban 1764 febr. 11., megh. Pesten 1832 jul. 1., gyilkos kéz oltotta ki az életét. Mainzban végezvén filozofiai és jogi tanulmányait, nevelősködött. Milecki nevü lengyel nemes ifju mellé kerülve, a szász-freiburgi bányász-akadémiát három éven át látogatta, ahol br. Podmaniczky Károlyt, későbbi pártfogóját barátjául szerezte. A filozofiai doktorátust Erfurtban 1805. érte el. Erfurtban és Weimarban örökségéből élve, idejét irással töltötte el. 1813. Pesten mint magántudós telepedett le. Télen Pasquichnál csillagászatot hallgatott, a nyarat pedig jobbadán Podmanczkynél Aszódon töltötte. Szabad idejét növénygyüjtésre használván föl, a lelt ritkaságokat Kitaibelnek és másoknak adogatta. Közben nyomoruságba jutva, fordítgatott. De mivel uj, botanikai foglalkozásába belemélyedt, 1816. Kitaibel visszavonulása után ennek tanszékéért pályázott, amelyet 1817 ápr. 23. meg is kapott. Székét a következő értekezésével foglalta el: De progressibus scientiae botanicae, tempore recentiore et recentissimo. Előadásaiban De Candolle rendszerét követte. De Stipa capillata cimü ismertetése ekkor jelent meg, sőt magyar és német nyelven is. 1818. a füvészkert igazgatását átvevén, arról gondoskodott, hogy ott hazai növényeinket tenyészthesse. A herbariumot Rochel, Bouchard, Sadler, Láng, Heuffel, Fuchs Vilmos, Kralovanszky, Graf, Mautesch és mások hozzájárulásával és 5000 példányu saját gyüjtésével meglapította. Az ujjáalakított egyetem fennállásának 50-ik évfordulójára irta: Succincta rei herbariae Hungariae et Transilvaniae historia (Buda 1830). Életrajzát többen irták meg. V. ö. Wurzbach lexikonát (VI. köt. 114 lap); Sadler, a Természettudományi Társ. Évkönyve. I. és Kanitz, Versuch einer Gesch. der ungar. Botanik (Halle 1865).
