Határ
Határ, az a képzelt v. jelzett vonal, mely valamely területet körülfog. Átvitt értelemben a területet magát is jelenti, p. egy helység határa. A földrajz természetes és mesterséges határokat különböztet meg. Amazokat a természet szabja meg, emezeket az ember. Amazokhoz tartoznak a tengerek, hegységekben a vizválasztó gerincek, sikságokon a folyók, mocsarak és tavak. A határok természetének nagy hatása van a népek történetére. Politikai tekintetben legkedvezőbbek a zártabb határok, azaz olyanok, amelyek a területhez képest minél röviddebbek, minél inkább megközelítik a körvonalat, továbbá a hegységi és egyéb természeti határok, mert a határok hosszával és könnyü átlépésével egyenes arányban van a más népekkel való surlódások, összekoccanások valószinüsége. Nagy országok politikailag biztosabbak ebben a tekintetben is, mint a hasonló alaku és határu kis országok, mert nagyságukhoz képest kisebb a határuk. A más népekkel való érintkezés szempontjából, a művelődés, kölcsönös érintkezés, csiszolódás, kereskedelem szempontjából éppen ellenkezőleg a nyiltabb, hosszabb határok, tehát a kisebb területek kedvezőbbek.
A határ továbbá H. tágabb értelemben egy községhez tartozó összes terület (falu, város határa), legtágabb értelemben pedig azok a községhez tartozó helységek, puszták stb. is, melyekre a hatóság jogai kiterjednek. Közgazdasági szempontból nem kivánatos, hogy az egyes községek határa igen kiterjedt legyen, mint ez p. alföldi községeinknél igen sok esetben előfordul, minthogy a H. tulságos kiterjedése a földbirtok belterjesebb kihasználását akadályozza. Ily viszonyok között a közgazdasági kormányzat feladata uj községek alakítása által a földbirtok jobb megoszlására kihatni, telepítési törvények által a telepítést szabályozni s telepítési bankok utján az ügyet előmozdítani.
