Herzog
Herzog, 1. Eduárd, ó katolikus püspök Svájcban, szül. Schongauban (Luzern kanton) 1841 aug. 1. Tanulmányait bevégezvén, 1867. lelkész s 1868. az exegezis tanára lett a lzerni teologiai intézetben. 1870-71. a csalatkozhatatlanság dogmája ellen intézett: Katholische Simmen c. hetilapot adta ki; 1872. önként lemondott tanár állásáról és Krefeld (rajnai Poroszország) ó-katolikus hitközség plébánosa lett. 1873. Olten (Svájc) plébánosa, 1874. a berni egyetemen az ujtestamentomi exegezis tanára lett; 1876. pedig őt választották meg Svájc kat. egyházának püspökévé. Művei: Über die Abfassungszeit der Pastoralbriefe (Luzern 1870); Christkath. Gebetbuch für gemeinsamen Gottesdienst (Bern 1879, 3. kiad. 1889); Gemeinschaft mit der anglo-amerik. Kirche (u.o. 1881); Religionsfreiheit in der helvet. Republik (u.o. 1884); Synodalpredigten und Hirtenbriefe (u.o. 1886); Thaddäus Müller (u.o. 1886); Katechismus (u.o. 1887-1889); Bruder Klaus (u.o. 1887); Leo XIII. als Retter der gesellschftlichen Ordnung (Solothurn 1888); Über den röm. Ablass (Zürich 1890); Robert Kälin (Solothurn 1891). Teologiai lapokat is szerkesztett és adott ki.
2. H. Hans, svájci tábornok, szül. 1819 okt. 28., megh. Aarauban 1894 febr. 2. Kereskedői pályára ment, de katonai tanulmányokkal is foglalkozott s 1839. belépett a svájci tüzérségbe, majd 1846. mint önkéntes a württembergi tüzérségbe. 1860. ezredes és a svájci tüzérség inspektora lett. 1870. a népmet-francia háboru kikötésekor a határszélen állott hadak főparancsnökságát bizták rá.
3. H. János Jakab, német ref. teologus, szül. Baselben 1805 szept. 12., megh. Erlangenben 1882 szept. 30. Egyetemi tanulmányait 1823-29. szülővárosában és Berlinben végezte, 1830. Lausanneban lett tanár, 1847. Halleban, 1854. Erlangenben, 1877. nyugalomba lépett. Nagyszámu művei közül a legkiválóbbak: Johann Calvin (1843); Das Leben Ökolampadius' und d. Reformation d. Kirche zu Basel (1843, 2 köt.); Die romanischen Waldenser (1853); Abriss der gesammten Kirchengeschichte (1876-82, 3 köt.); de különösen nagy szolgálatot tett a protestáns tudományos világnak a Ralancyclopädie für protestantische Theologie u. Kirche c. nagy munkájával, melyet 1854. indított meg s 1866. végzett be a XXI. kötettel, s melyet 1877 óta Plittel, ennek halála után pedig Hauckkal együtt ujra átdolgozott (az utlsó kötet, a XVIII-ik, 1888. jelent meg Hauck szerkesztése mellett).
4. H. Károly József Benjamin, német államférdiu, szül. Breigben 1827 márc. 20. Többnemü hivataloskodása után 1871. valóságos titkos tanácsosi rangot kapott s a birodalmi kancelláriában az elzász-lotaringiai osztály igazgatója lett. 1876. mint ugyanazon osztály második-államtitkára a szövetségi tanácsnak is tagja volt, 1878-79. a gyapju és vászon ipar országos anketjét vezette, 1879. okt. 1. mint államtitkár az elzász-lotaringiai minsiztérium élére állt, de Manteuffel intézkedéseivel nem értvén egyet, már 1880 jul. havában lemondott hivataláról; 1881-82. beutazta egész Amerikát. Munkája: Reisebriefe aus Amerika (Berlin 1884). 1885 óta része van az Ujguineai Társaság vezetésében.
5. H. Róbert, boroszlói hercegpüspök, szül. Schönwaldeben (Szélézia) 1823 febr. 17., megh. Boroszlóban 1857. Plébános Briegen 1863. és 1870. berlini prépost. Mérsékelt érzelmei miatt 1882. boroszlói püspöknek lőn a porosz kormány által kinevezve. Első püspök a kulturharc óta. A katolikus érdekekből semmit sem áldozott fel.
