Jacotot
Jacotot (ejtsd: zsakotó) János József, francia pedagogus, a róla nevezett ismeretes tanítási módszer alapítója, szül. Dijonban 1770 március 4-én, megh. Párisban 1840 jul. 31. Már 19 éves korában a klasszikus nyelvek tanára volt s mint ilyen elvégezte a jogi tanfolyamot s tette az ügyvédi vizsgát. 1792. a forradalmi seregbe lépett s felvitte a tüzérkapitányságig. Azután hadügyminiszteri titkár s 24 éves korában az École polytechnique alapításakor az uj intézetnek helyettes tanulmányi igazgatója lett. 1795-től a dijoni école centrale-ban tanított különböző tárgyakat, mig végre 1806. helyettes tanár lett a dijogi jogi fakultáson és 1809. a matematika tanára a természettudományi karban. A «száz nap» idejében képviselő volt, de liberalizmusáért a második restauráció alkalmával menekülnie kellett. Először Brüsszelben tartózkodott, 1818. pedig a löweni egyetemen a francia irodalom tanára lett. Ő nem értett hallandul, tanítványainak nagy része nem franciául, ez a sajátságos helyzet juttatta tanítási módszeréhez. Rendszere a következő két elv alapján nyugszik: Minden ember értelmi képessége egyenlő. Minden megvan mindenben. A nyelvtanításnál jellemző utat követ, nem a hangon kezdi s nem erről megy át a szótagokra, szavakra, mondatokra stb., hanem megfordítva egy könyv nélkül megtanult rövid mondatból megy át a szavakra, szótagokra és hangokra. Az irástanítással a tartalom tárgyi megbeszélését is összeköti. A tulajdonképeni nyelvtanítást grammatika használása nélkül végezi. Fiai atyjuk módszerének terjesztésére folyóiratot alapítottak: Journal de l'émancipation intellectuelle cim alatt (1829-30). Módszerének az olvasástanításra vonatkozó részét Németországban 1840. Seltsam vitte be Boroszlóba s később némileg változtatott alakban Vogel Lipcsébe. Ezen változott alakjában normálszavak módszere név alatt terjedt el mindenfelé (Vogel-Böhme vagy Kehr-Schlimbach módszere). Nálunk Márki József, s kivált Farkas Dezső irtak a J.-féle módszer alapján ábécéket.
