Jacquard-gép.
Jacquard-gép. Mintás, illetőleg ábrás szövetek gyártásánál alkalmazott gép, melyet Jacquard 1810. talált fel. Az ily géppel felszerelt szövőszéken, amit Jacquard-szövőgépnek nevezünk, bármily nagyságu ábrák készíthetők.
1. ábra. A Jacquard-gép horántmetszetben.
A Jacquard-szövőgépnél minden láncfonalat külön szembe huznak, amire egyfelől kis súlyt kötnek, hogy a fonalat állandóan lefelé huzza, másfelől pedig hosszabb zsineget, hogy segélyével a láncfonal felemelhető legyen. Ezen zsinegek, helyzetük bihtosítása céljából, számos furattal ellátott deszkán - zsinórrendezőn - haladnak át. Oly esetben, midőn az ábra a szövet szélességében többszörösen ismétlődik, az azonos kötésü fonalak zsinegjei a 2. ábrán látható módon kötendők össze. Ezen ábrán ugyanis a minta négyszer ismétlődik s igy 4 fonal fog mindig egyenlő módon lekötni, miért is ezen négy fonal zsinege össze lett kötve.
2. ábra. A Jacquard-gép zsinegeinek elrendezése.
Az összekötött zsinegek ezen ábrán pálcára vannak füzve, mert ezen ábra a székfelszerelés kiviteli módját jelzi; teljesen felszerelt szövőszéken azonban e zsinegnyalábok az 1. ábrán látható P1 jelü kampós pálcikákkal (platinákkal), illetőleg az ezekről lelógó Ps zsinegekkel állanak kapcsolatban. A J.-nél ugyanis a PB fenékdeszkán a platinák egész sorozata áll; hosszban 50 platina, szélességben pedig a minta nagysága szerint 4-6-8-10 sor platina van. Minden platina dróttűvel áll kapcsolatban, amelynek F végén rugó van, hogy a platinát mindig az elébe helyezett pengéhez tolja. Az m jelü pengék emelése által a rájuk illeszkedő platinák s ezzel a fonalak is felemelhetők. Mintaképzés céljából azonban csak néhány platina emelendő, a többi a fenékdeszkán veszteg hagyandó, miért is a platinák ez utóbbi részét hátra kell billenteni, hogy a pengébe ne akadjanak. A platinák kibillentését a platinatűk segélyével ezeknek végeire nyomódó Pr hasáb végzi, mely a tűk helyzeteinek megfelelően furatokkal van ellátva és amelyre mintásan átlyukasztott papirlemezsáv (Jacquard-kártya) van helyezve. A tűk egy részére a kártya átlyukasztott helyei illeszkednek s igy e tűk helyzetükben maradnak, tehát a pengék a megfelelő platinákat felemelik; mig a többi platinákat, minthogy tűire a Jacquard-kártya ép részei illeszkednek, kibillenés folytán nem emelik fel a pengék. Minden vetés után a fonalak más sorrendben emelendők, ezért a tűk elé minden vetés után más kártyát kell helyezni. Ez okból a láncszerüen összefüzött kártyák egész sorozatát akasztják a Pr hasábra, mely minden vetéskor kilendülve 1/4 fordulatot tesz. A hasáb ugyanis PL egykaru emeltyübe van ágyazva, melyen az e jelü vezeték van; ezen vezetékben PR csiga mozog fel s alá a pengék keretével együtt, ugy hogy PL kart kilendíti. A hasáb végén pedig, a 3. és 4. ábrán látható, 4 ütközővel biró tárcsa van, melyre az állványhoz erősített kampó támaszkodik. A asáb kilendítésekor az ütköző a kampóba akad s a hasáb kénytelen elfordulni. Hogy még az elfordulás után biztos helyzetet is nyerjen a hasáb, az oldalára rugóval odanyomott lap illeszkedik.
3-4. ábra. A Jacquard-gép hasábjainak forgatása.
