Karolina,
Karolina, 1. É.-Karolina (North Carolina), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Virginia, Tennessee, Georgina és D.-Karolina közt, 135,327 km2 ter., (1891) 1.617,947, 1 km2-re 12 lak. A Ny-i része hegyes; a gránit-tömegekben, amelyekhez az Alleghany mészkőláncai csatlakoznak, emelkedik ki a legmagasabb hegycsúcs, a Black Mountain 1974 m.-nyire. A hegyektől K-re terül el a legtermékenyebb és legjobban öntözött vidék, a dombos vidék; ezt követi a homokos, számos fenyője miatt Pine Barrens nevet viselő terrasz és végül a lapos, mocsáros partvidék. A partokon számos a homokos földnyelvektől bezárt laguna, amelyeket keskeny csatornák kötnek össze a nyilt tengerrel. Itt nyulnak ki a Hatteras, Lookout és Fear nevü hegyfokok, amelyeknél már számos hajótörés történt. A főbb folyók a Chowan, Roanoke, Pamlico, Neuse, Cape Fear River, Yadkin és Catawba; a két utóbbi csak a felső folyásában tartozik É.-K.-hoz, a többiek lagunákba torkolnak. Az éghajlat elég enyhe, különösen az ősz igen kellemes; máskülönben az időjárás hirtelen változó, a partok mellett meglehetősen egészségtelen. A főtermékek a gabonafélék, dohány, kender és pamut; rizst és indigót főképen a lapályos vidékeken termelnek; a hegyes vidéken ginszenget szednek. Az állattenyésztés jelentékeny, különösen finom gyapjas juhokat tenyésztenek. A hegyekben szarvasok, sőt farkasok és medvék is találhatók. Az ipar nem jelentékeny, még legtöbb értéket termel a vasipar. Legfontosabb csatornája az, amely a Chesapeake-öblöt az Albemarle-öböllel köti össze. A kereskedelmi kikötők: Edenton, Camden, New Berne, Wilmington, amelynek legélénkebb a forgalma és Plymouth. A főváros Raleigh. A végrehajtó hatalom az egy évre választott kormányzó kezében van; a törvényhozó hatalmat a szenátus és a képviselők háza együttesen gyakorolja. É.-K. partjait 1512. Juan Ponce de Leon fedezte föl. 1584. Erzsébet királynő ezt a földet is Walter Raleighnek adományozta. 1661. alakult meg a Cap Fear River partján az első angol gyarmat. 1663. II. Károly az É. sz. 31 és 36° közti területet lord Clarendonnak adományozta; e területen a Fear-fok közelében új gyarmat létesült, amelynek környékét eleinte Albemarlenak nevezték; csakis a XVIII. század elején kapta a K. nevet. 1670. az Albemarle-gyarmat számára Locke bölcsész egy alkotmányt dolgozott ki, de ez még ugyanazon században megszünt. 1712. a tuszkarora nevü indus törzs lázadt föl, amelyet csakhamar levertek. Az É.-amerikai szabadságharcban É.-K. is élénk részt vett, a rabszolga-háboruban pedig a D-i államok oldalán harcolt.
2. D.-Karolina (South Carolina), az előbbitől D-re Georgia és az Atlanti-oceán közt fekszik 78,616 km2 ter., (1891) 999,666 lak. DK-i része egyhangu erdős vagy mocsáros síkság. A partok előtt számos apró sziget fekszik, amelyeken kitünő pamutot termesztenek. A síkságtól a szárazföld belseje felé nagyobbára terméketlen homokbuckák emelkednek, ezektől ÉNy-ra van a Ridge nevü dombos, jól megművelt és itt-ott természeti szépségekben gazdag vidék. Végül az ÉNy-i szögletében magasabb hegyek, az Alleghany kiágazásai emelkednek, amelyek közt a Table, a Glassy a legnagyobbak. Csaknem összes folyói ÉNy-ról, DK-nek folynak; ilyenek: a Great Pedee, Black River, Santee, Edisto és Savannah. Az éghajlat meleg; nyáron forró és télen enyhe az időjárás; a legtöbb eső juniustól szeptemberig esik; ugyanezen időben a tengerpart közelében gyakoriak a ragadós betegségek; a sárga láz is gyakrabban pusztít e vidékeken. A hegyek közt kitünő minőségü vasércet, rézérceket, ólmot, sőt aranyat és újabban nagymennyiségü foszfátot bányásznak. A magasabb fekvésü helyeken kukoricát, búzát és egyéb gabonaféléket, az alacsonyabb helyeken rizst, indigó, cukornádat, pamutot (a partok előtti szigeteken, Sea Islandon, a világ legjobb pamutját) termesztenek; egyéb termékek még a dohány, kender és a déli gyümölcsök. Az állattenyésztés ágai közül a legfontosabb a juhtenyésztés. Az iparágak, amelyeket művelnek: a vasöntés, szegkovácsolás, durvaposztó-szövés, papirgyártás, olajpréselés és kötélverés. Az alkotmány olyan, mint É.-K.-ban. A főváros Columbia. D.-K. partjait is Ponce de Leon fedezte fel. 1562. IX. Károly francia király Ribault vezérlete alatt franciákat küldött ide, akik egy kis gyarmatot alapítottak, de azt 1565. a spanyolok elfoglalták, mire a franciák a következő évben a spanyolokat űzték el. A vidék ezután lakatlan maradt 1671-ig, midőn angol gyarmatosok telepedtek le. 1761. indus lázadás tört ki. A rabszolga-háboruban D.-K. is a D-i államok pártján állott.
