Katángkóró
Katángkóró (növ.), katáng, kattan, katlankóró, kotáng, cikória, napranéző fű, nap után néző (járó) fű, Cichorium Tourn., a nyelves fészkesek kórója, 5 faja az ó-világ É-i részén (nálunk 3) terem, de nagyon elfajzik.
a Kék katáng, c a nyelves virág, d a termő, a bibeszárral és bibével, e a gyümölcs.
Ága szétterpeszkedik, levele szárnyashasábu v. nagyjából fogas, virága kék, ritkán fehér, kaszatja majdnem ötélü, kopasz bóbitáját 1-3 soros pikkelyek alkotják. Fészekpikkelye kétsoros, a külső sort 5, a belsőt 8-10 levélke alkotja. Fajai az endivia (C. Endivia L.) tövi levele laza fejjé borul össze; különösen a bodros fajtáét (C. crispum Mull.) salátának termesztik. A C. Intybus L. (cikória) egész 1,25 m.-nyi kóró, alsó levele csipdelkés, a felső lándsás. Japántól Khinán és Elő-Ázsián át egész Európában Norvégia É-i részéig, sőt É.-Amerikában is terem. Füve jó takarmány, az ürünek is termesztik, fiatal levele jó saláta. Salátául a K.-nak bizonyos fajtáit termesztik, még pedig Belgiumban a brüsszeli witloofot, a franciák pedig a kapucinus-szakáll nevüt. Ezek gyökerét sötétes pincében lótrágyába ültetik s itt szüntelen, még télen is, szintelen, nagyon gyengéd levelet hajt. Nagy mértékben cikória néven 1763 óta kávépótléknak (német kávé) termesztik. Ennek a gyökere vastagabb, húsos s aránylag vastagabb a kérge, mint a vadontermőének. Akár termesztett, akár vad a gyökér, a csersavnak meg az éteres olajnak csak a nyoma van benne, kevés a fehérje, zsir, gyánta és szerves sav. A termesztett gyökér alkotó része 3-4/% cukor, 16-23% nitrogéntelen, 2-4% nitrogénes szerves anyag, 2-5% farost és ásványanyag, 70-80% viz, tehát a kávénak ható anyagából semmi sincs benne, csak a pörkölés folytán benne kifejlődött kozmás olajat lehet némileg a kávé arómájahoz hasonlítani. A kávénak való K.-gyökeret megszárítják, ekkor 3,5-4 mázsából körülbelül egy mázsa lesz. Ezt felaprítják, nagy vaslemezen mint a kávét megpörkölik, azután finomra megőrlik s 60-120 g. pakétákba csomagolják. Újabban e gyökereket spirituszgyártásra is ajánlják, a cikóriagyárban pedig a munkásoknak ételül megfőzik. Sörfestésre is felhasználják. A K.-t már a régiek seris cichorium vagy cichorium, avagy ambuleja néven ismerték.
A K. szelid, csapadékos éghajlat alatt s könnyü, homokos, jó erdőben levő és mély rétegü talajon adja a legnagyobb termést. A trágyát meghálálja, csakhogy ez őszkor alászántandó. Rendszerint gabona után vetik, utána pedig gabonát következtetnek. A talaj előkészítésénél a fősúly az őszi mély szántásra fektetendő. Vetése tavaszkor, április hóban történik; rendszerint sorba vetik, 30-40 cm. sortávolságra, mely esetben kataszt. holdjára 4-5 kg. mag szükséges. A vetés kikelése után egy-két kapálás, 20-30 cm.-nyi távolságra való egyezés és töltegetés következik. A K. kiszedése a cukorrépa kiszedésével esik össze. A szár előleges levágása után a gyökerek legcélszerübben ásóvillákkal szedetnek ki s megtisztítva, esetleg megmosva a gyárnak adatnak el. Kataszt. holdjáról 70-170 q gyökér és 25-30 q szár várható, mely utóbbi egyéb takarmányfélékkel keverve feltakarmányozható. Hazánkban különösen Kassa környékén termelnek K.-ot nagyobb kiterjedésben.
