Kéménd,
Kéménd, 1. (Mária-K.), kisközség Baranya vmegye pécsváradi j.-ban, (1891) 1212 német lak., postahivatallal és postatakerékpénztárral. - 2. K., nagyközség Esztergom vármegye párkányi járásában, (1891) 1687 magyar lakossal, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Hajdan a Pázmán-család birtoka volt, de 1392. Ugrin gróf kénytelen volt azt az esztergomi érseknek átengedni, mivel testvérei annak birtokait pusztították. 1849. heves küzdelem folyt itt a magyar fölkelő hadcsapatok és Wyss császári őrnagy csapatai között, melyben az utóbbi vereséget szenvedett. - 3. K., kisközség Hunyad vármegye dévai j.-ban, 326 lak. (33 magyar). A Kéméndy-család ősi birtoka. Református anyaegyházat képezett e század elejéig, annyi közbirtokos lakta. Határában savanyuforrás. A dévai muzeum szép csiszolt kőfejszét nyert innen.
