Köröm
Köröm (unguis), az ujjak végpercének háti oldalán fekvő négyoldalu, a közepén kissé dombordad, rugalmas szarulemez, mely a bőr irharétegének módosult részeihez vannak rögzítve, amit K.-ágynak neveznek. A K.-csúcs az ágyon tul szabadon kiáll; hátulsó és oldalsó szélei a bőr redőalaku visszahajlása által képezett keretbe jutnak; a kereten tul kiemelkedő bőrszegélyeket K.-sáncnak nevezik. Legvastagabb a K.-test, ez a keretek felé kiélesedik és lágyabb, hátulsó vége mélyen benyul a sáncba és ott a gyökeret teszi. A K.-test külső felszine sima, az alsón hosszukás párirányos lécek vannak, melyek a K. karántmetszetén 0,1-0,2 mm. magas nyujtványok képét adtják be az irhának hasonló alaku kiemelkedései közé (K.-lécek). Ezen lécek tömött irhaszövetből állnak, keverve sok rugalmas rosttal, bennük vanak a K. rózsás szinét okozó vérerek és idegek, melyeknek nagy száma miatt a K.-ágy megsértése igen fájdalmas. A K. saját szövete két rétegből áll: a felsőt elszarusodott sejtek teszik, ez ugy viselkedik, mint a bőr szarurétege; a mélyebb réteg megfelel a bőr Malpighi-rétegének, ezt a K.-gyökér alatt K.-csirának (matrix unguis) nevezik; ez küldi el a hámléceket a K.-ágy irhalécei közé. A szaruréteg laposdad sokoldalu pikkelyalaku sejtekből áll, mindegyik megtartalmu; a nyálkaréteg legmélyebb sejtrostozatában a sejtek hengeralakuak, a többiek finom csipkékkel vannak ellátva (tüskesejtek). A K.-gyökérnél a nyálkaréteg egyenletes vastagsága miatt a vérerek kevésbbé tünnek át, e miatt ott a K. fehéres szinü (holdacska).
