Körver
Körver (Cörver), 1. Elek báró, filozofus, szül. Tornán 1714 máj. 19., megh. Nyitrán 1747 junius 4-én. 1731 szept. 30. Privigyén a kegyes-tanítórendbe lépett, s ott két évig volt ujoncnövendék. 1733. Nyitrán kezdte meg a tanítást. 1734-35. Pesten tanárkodott, 1735-től 1737-ig pedig Nagy-Károlyban hallgatta a bölcseletet. 1738. Olaszországba utazott s ott ismerkedett meg Corsini Eduárd és Chelucci tanaival. Tanulmányait oly sikerrel végezte, hogy már Nápolyba olasz nyelvü előadásokat tartott Leibniz és Wolf bölcseletéről. Visszatérvén hazájába, elhatározta, hogy itt is megismerteti a modern eklekticizmust, mely Olasz- és Németországban nagy tetszéssel találkozott. E bölcseleti irány Wolf, Leibniz és Newton tanainak harmonikus egyesítéséből állott. Mária Terézia engedélyt adván neki a filozofiai oktatásra, K. 1743-44. megkezdte előadásait a pesti piarista kollégiumban. Ellenségei, főleg a jezsuiták, egyházellenesnek igyekeztek feltüntetni tanítását, de ő bátran folytatta azt, még pedig oly sikerrel, hogy arany lánccal jutalmazták meg. Munkái közül legfontosabb: Philosophiae omnium recentissimae (1741); 1746. jelent meg a Compendium elementorum geometricae practicae ugyanez időtájt a Selectae Positiones c. munkája. Ezeken kivül lefordította és kiadta Chelucci Pál matematikáját és beszédeit, Politus Sándor beszédeit és Pelzhoffer báró Lacon Politicus címü munkáját. Több nyelven irt érdekes levelek is maradtak tőle ránk.
2. K. János báró, piarista, oktatásügyi iró, szül. tornán 1715 szept. 16., megh. Bécsben 1773 aug. 12-én. 1731 szept. 30. lépett a piarista rendbe. Az ujoncévek leteltével 1734. Vácon tanított mint tanárjelölt, 1735. pedig Pesten. 1736-37. Nagy-Károlyban a bölcseletet, 1738-44-ig Rómában a teologiát és bölcseletet hallgatta. Párisban többször megfordult XV. Lajos udvarában. Berlinben Frigyes király barátságát nyert meg, s művészi módon tudván fuvolázni, Frigyes királylyal versenyt játszott. Visszatérvén hazájába, a nyitrai nemesi nevelőház igazgatója lőn. 1751-56-ig Bécsben tartózkodott mint a piarista rend prokurátora. 1757. a magyar piaristák rendfőnöküknek választották. Mint ilyen adta ki 1757. hires tanügyi szabályzatát methodus instituendae inventutis apud Scholas Pias cím alatt. Az állami oktatás behozataláig ezen metodus szerint folyt a piarista iskolákban a tanítás. Fontos ez a metodus azért is, mivel ez teszi legelőször kötelezővé a hazai nyelv tanítását. 1761. pesti házfőnökké választatván, felépíttette a kollégium eskütéri szárnyát, s biztosította a filozofiai oszályok fenmaradását. 1766. ismét Rómába inult; innét visszatérvén, Bécsbe ment. Itt irta nagy pedagogiai művét francia nyelven. E kiváló munka, mely külföldön nagy feltünést keltett, s a szerzőnek Mária Terézia királnyő elismerését is megszerezte, ily cím alatt jelent meg: Politique Chrétienne aisée et abrégée methoiquement a l'usage des Jeunes Princes, et de la Noblesse propre a les rendre habiles a procurer le bien publique, des états et leur propre et pariculier (Bés 1770). Külföldi s hazai irókhoz és kiválóbb férfiakhoz irott olasz, francia, német, latin és magyar levelei a kegyesrendiek és a Károlyiak budapesti levéltáraiban vannak.
