Kurszk,
Kurszk, 1. orosz kormányzóság Orel, Voronezs, Kharkov, Poltava és Csernigov között, 46 456 km2 területtel és 2 480 030 (1 km2-re 51) lakossal. Csakis K-i részében vonul rajta át egy földhát; egyébként teljesen síkföld. A földhát legnagyobb magassága 340 méter. Több mint 500 folyóvize van, melyek a Dnjepr és Don környékéhez tartoznak; az előbbihez tartozik a Szeim, Vorszkla, Psziol, Tuszkor, Szvana, Usszaj és Kleven; a Donéhoz az É-i Donec, a Tim és Ksenev. Mindezen folyók közül egy sem hajózható. Az éghajlat elég enyhe. K. városban az évi középhőmérséklet 4, a januáriusi -4,8, a juliusi 15,2°. A föld, némely homokos folyó mentét kivéve, fekete föld és igen termékeny, a talaj 65%-a művelés alatt áll; a főtermék a rozs és árpa, azonkivül búza, kétszeres és köles; kivitele van a kormányzóságnak még kenderből is; termesztenek még cukorrépát, dohányt; ismeretes végül az alexejevkai ánis. A városok közelében sok a gyümölcsös. Az erdők alig takarnak fél millió ha.-nyi területet. Virágzó az állattenyésztés is. A gyárak és nagyobb műhelyek száma 600, ezek főképen cukorgyárak, szeszégetők (34), malmok (39), bőrcserzők (64), szappan-gyertyagyárak (73) és gyapjumosók (7). A vasúti vonalak hossza 558 km. A járások: K., Bjelgorod, Grajvoron, Dmitrijev, Korocsa, Lgov, Novij-Oszkol, Obojan, Putiol, Rilszk, Sztarij-Oszkol, Szudsa, Tim, Fates és Scsigri. - 2. K., az ugyanily nevü kormányzóság és járás fővárosa, püspöki székhely a Kur és Tuszkor összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 57 320 lak., bőrcserzőkkel, gyertyakészítéssel, szappan- és faggyufőzéssel, dohánygyártással, többféle közép- és több népiskolával, Bogdanov orosz költő emlékével.
