Macrinus,
Macrinus, eredetileg jogász, később katona, a római testőrség parancsnoka lévén, a testőröknél annyira behizelegte magát, hogy az ő kedvéért gyilkolták meg Caracallát (Kr. u. 207.). De tudva azt, hogy egyes légiók Caracallát nagyon szerették, eltitkolta, hogy a császár megöletésében része volt, sőt élénk részvétet szinleltés annyira megnyerte magának a sereget, hogy őlett Caracalla utóda. Ezen minőségben fiát, az ifju Diadumenianust választotta társuralkodóul. A parthusok ellen hadat viselt, de ez szégyenletes békekötéssel végződött, ami a katonákat annál nagyobb keserüséggel töltötte el, minél nagyobb szigorral bánt velök M., ki egyébként elpuhult és kicsapongó életet folytatott. Az elégedetlenek Heliogabalust, Caracalla egyik rokonát választották ellencsászárrá és midőn ez sereg élén közeledett, a gyáva M. a döntő csata elől megfutamodott, azonban utolérték és fiával együtt megölték (218).
