Mafia
Mafia és Camorra. Bűnszövetségek, amaz Sziciliában, emez Nápolyban, bámulatos szervezettel, mely ellen a kormányoknak minden törekvései eredményteleneknek bizonyultak. A Camorrában több fokozat van. A legalsó fokozat a picciotto (kicsika) v. tanurro v. razzo (ragazzo a. m. fiu), a kiből picciotto di sparro lesz, ha a szekta paracsára megöl v. súlyosan megsebesít, s ez által bátorságának jelét adta. Ha áldozatát elhibázta, a szövetségnek kijelölt tagjával késespárbajt (tirata) kell vívnia. A noviciatus több évig tart, mely idő alatt a jelölt (picciotto) valóságos szolgája főnökének, akinek parancsait végrehajtani köteles, míg valamely súlyos bűntett elkövetése, v. tanúsított buzgalma jutalmazásául főnöke ajánlatára camorristává megválasztják. A megválasztott késespárbajt vív, s keresztbe tett két tőrre esküszik, hogy társaihoz hű marad, ellensége lesz a hatóságoknak, a rendőrséggel összeköttetésbe nem lép, a tolvajokat el nem árulja, ellenkezőleg szeretni fogja, mert életüket veszélynek teszik ki. A cammoristák is két fokra oszolnak, s magok között főnököket választanak, kinek neve mester (maestro, masto, si), kinek legfontosabb teendje a zsákmánynak (camorra, barattolo, sala) hetenkinti szétosztása. A zsákmány legnagyobb részét zsarolás útján szerzik; régebben legfőbb jövedelmi forrásuk egyike a rabok voltak, mert a Camorra a fegyintézetekbeen is nagyon el volt terjedve, sőt valóságos uralmat gyakorolt. Minden rab a fegyintézetbe lépéskor bizonyos összeget %%a szent szűznek olaja%% (olio per le madonna) címen tartozott fizetni, s ételét, annál inkább valami kedvezményt, készpénzen kellett megváltania. Nagy jövedelmi forrást képzett a fegyintézetekben is űzött játék. Árulás engedetlenség a főnök parancsai iránt halálbüntetést von maga után. Az itélet végrehajtóját sorshúzás határozza meg.
A M., melynek tagjait azelőtt bonachi, sparaglioni, spadainoli-nak, újabban madiosi-nak nevezik, a Camorrának faja. Némelyek szerint eredetét a Compagnie d'armi képezték, melyeket századunk elején maga a kormány az elharapódzott rablóbandák megfékezésére szervezett, s melyeket miután magok is a bűntett útjára tértek, Garibaldi 1860. feloszlatott. A M. hatalmasabb a Camorránál is, mert a magasabb társadalmi osztályokban is számlál tagokat. A rabokon űzött csekélyebb zsarolásokkal, mint nem eléggé jövedelmezőkkel felhagyott, de ennél sokkal nagyobb jövedelmi forrásai vannak a bérgyilkosságokban, a csempészetben, a titkos lutriban és a nem mindeig megvetett rablások, zsarolások és lopásokban. Háromféle tagjai vannak, jelesül a főnökök (bravi), a köznépből vett késelők (acoltellatori) és a bűntető hatalommal már összeütközésbe jött tolvaok. Az őket kötelező és szigorúan megtartott törvénynek (omertá) fő tételei: a bűntettek feljentésének föltétlen tilalma; a hamis tanúzás kötelme a vádlottak érdekében; a gazdagoknak védelme kellő jutalom mellett; a hatósági közegeknek minden lehető alkalommal megtámadása, amiért a tagok állandóan fel vannak fegyverkezve; párbajozás, orozva támadás; a legcsekélyebb sértésért feltétlen bosszúállás stb. A vétkes becstelen (inframe), ami halálos ítélettel egyértelmű. A halálos itéletet néha maga az elitélt tartozik önmagán végrehajtani, s mint mondják engedetlenség esete a legritkábban fordul elő. Habár tény, hogy a szövetségeseknek elterjedését azoknak - régebben - politkai célokra történt felhasználása nagyon előmozdította, kétségtelen tény az is, hogy az egységes Olaszország kormányai buzgó törekvései s erélyes intézkedéseinek a szövetségesek kiirtása nagy mértékben sikerült.
