Mágneses kúra,
Mágneses kúra, az u. n. állati mágnesség alkalmazásán alapuló gyógyító módszer. A tan megalapítója Mesmer (l. o.), ki szerint az egész világegyetem egy az éternél finomabb fluidummal van betöltve. Ez a fluidum szolgál ama hatások átvitelére, melyeket az égi testek egymásra és a földre gyakorolnak, és ugyanennek mozgásai útján hat az egyik állati test a másikra. Mesmer eleinte a gyógyításhoz a mágnesvasat használta, később ezt elhagyva, tisztán az állami mágnességet alkalmazta kézzel való érintés, továbbá fa, üveg, vas stb. tárgyak útján, melyek szerinte képesek az állati delejességet átvinni. Miután tana heves ellenmondást keltett, Mesmer Bécsből Párisba ment, hol sok követőre talált, közöttük Puységeur fedezte fel a szomnambulizmust. Németországban Lavater, Wienholt, Olbert, Bicker, Bückmann, Pezold és Selle foglalkoztak M.-val. Kieser a mágneses erőt tellurizmusnak vagy amennyiben fémekből áramlik ki, sziderizmusnak nevezte. Gmelin, Passavant stb. az idegétert vélték benne felismerni, mig Reichenbach a kezek kipárolgásában egy addig ismeretlen, jól jellegezhető természeti erőt, az odot, iparkodott kimutatni. A kezeknek különféle módon és irányban a beteg egyén teste felett való simítgatása, húzása által, az illető többé-kevésbbé mély álomba merül, melyet ma mint hipnózist (l. o.) ismerünk. Alkalmas egyének e mély álomból átvezethetők az ébrenalvás v. szommambulizmus szakába, melyben adott kérdésekre felelnek és állítólag a szommambulnak szellemi képessége, közönséges békóitól felszabadítva, nemcsak saját testi állapotát képes teljesen felismerni, hanem megismeri a számára szükséges gyógyszereket, sőt ez az állapot magasabb fokozatú szakaiban (elairvoyance) a multat, jövőt beláthatja, térbeli távolságokon áthatolni képes. Az idevágó kisérletek s leirások mind hiján vannak a szigoruan tudományos ellenőrzésnek, mely egyedül volna képes hitelességöket megállapítani. A hipnotizmus tanulmányozása révén kiderült, hogy a leirt kisérletek legkönnyebben hiszteriás, már betegségüknél fogva fantasztikus álmodozáshoz és elferdítésekhez szokott egyéneken végezhetők s igy érthető, hogy annak idején annyi kitünő orvos és természettudós hitt a magnetizmus részben való, részben hazug alapon nyugvó tüneményeiben. Már 1814. Abbé Faria, ki Indiából jött Párisba, kimutatta, hogy a delejes álom és gyógyitás előidézéséhez semmiféle természetfölötti vagy idegen erő nem szükséges; az álomnak oka nem a delejezőben, hanem a médiumban rejlik, mely elv alkotja ma is a hipnotizmus és szuggeszció alapját.
