Mágnesi kristálytengely.
Mágnesi kristálytengely. Kristályos anyagoknak megvan az a tulajdonsága, hogy erős mágneses mezőben indukált mágnességük tengelye rendszerint az indukáló mágnessarkok irányával (tengelyével) nem esik egybe; de minden ilyen kristályos testben van három irány, melynek az a tulajdonsága van, hogy ha a test ez irányok egyikével az indukáló sarkok irányába elhelyeztetik, a keltett mágnesség iránya az indukáló sarkok irányával egybeesik. E három irány a kristály mágnességi főtengelyeit vagy mágneses szimmetrikus tengelyeit alkotja. Az e három tengely irányában keltett mágnesség nem egyenlő s ezért, ha p. egy kristályból készült teljesen szabadon forgatható golyó valamely erős mágnes (elektromágnes) sarkai közé e tengelyek egyikével a sarkok tengelyébe elhelyeztetik, a golyó e helyzetben ugyan egyensúlyban lesz, de az egyensúly csak a legerősebb gerjesztett mágnesség tengelyére nézve lesz állandó; a többi két tengelyben pedig csak labilis. Minden ilyen kristályos testben két, a jelzett három tengelyhez szimmetrikusan fekvő irány van, mely arról nevezetes, hogy ha a golyó a mágneses mezőn felfüggesztetik és az annak felfüggesztésére használt fonal iránya e két vonal valamelyikével egybeesik, a golyó a mágneses mezőben közömbös egyensúlyban lesz, azaz hogy keltett mágnességének tengelye minden ezen felfüggesztés mellett lehetséges helyzetben az indukáló sarkok tengelyével egybeesik és mindig ugyanakkora erejü. E két irány Plücker szerint a kristály mágneses tengelyeinek neveztetik.
