Magnéziumkarbonát,
Magnéziumkarbonát, szénsavas magnézium. A magnéziumnak egy szabályos, egy savanyu és több bázisos karbonátja ismeretes. A szabályos M. (MgCO3), mely a természetben mint magnezit fordul elő, ugy készül, hogy a magnéziumszulfátoldatot nátriumhidrokarbonát-oldattal elegyítik és 160-170°-ra melegítik, a keletkezett csapadékot leszűrik és megszárítják. A szabályos M. tiszta vizben oldhatatlan; kis mennyiségben oldódik szénsavtartalmu vizben, de ekkor magnéziumhidrokarbonáttá (MgH2(CO3)2) alakul át, mely az u. n. kemény vizekben is előfordul. A bázisos M.-ok mint csapadékok előállanak akkor, ha a magnéziumsók oldatát az alkali fémek karbonátjainak oldatával elegyítik. Ezeknek összetétele függ az oldatok töménységétől és hőmérsékletétől. A bázisos M.-ok közül egy magnézium carbonicum hidroxydatum (magnesia alba) a magy. gyógyszerkönyvben hivatalos szer, mely az említett módon készül, de forró oldatokkal; képlete 3MgCO3.Mg(OH)2+3H2O. Fehér szinü, igen könnyü por, vizben nem oldódik, savak pezsgés közben (széndioxid) igen könnyen oldják. Gyógyszerül és a magnéziumoxid előállítására használják, ezért rézzel, cinkkel stb. fertőzöttnek lenni nem szabad. A magnézium karbonátjai izzításkor kivétel nélkül elbomlanak és széndioxid (esetleg viz) távozása közben magnéziumoxidot hagynak hátra.
